Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

ha egyszersmind a zár alá vétel is foganatba vétetik, mert a biztositási végrehajtás természeténél és czéljánál fogva a biztosítás tárgya az adós szabad rendelkezése alól elvonandó, a biztositási végrehajtás czélja tehát a lefoglalt haszonélvezetre nézve hatályosan másként, mint annak zár alá vételével, el nem érhető.') A biztositási végrehajtásnak czélja nem a kielégítés, hanem egyedül a biztosítás lévén : ingatlanok haszonélvezetére vezetett biztositási végrehajtás esetében a hitelezőnek érdeke hatályosan megóvatik az által, hogy a zálogjog az ingatlanok haszonélvezetére előjegyeztetik, mivel ez az előjegyzés a telekk. rendt. 61. §-a alapján részére rangsorozatot, mással szemben pedig elsőbbséget biztosit. A haszonélvezetre eszközölt zálogjogi előjegyzésnek van tehát a biztositási végrehajtás czéljának megfelelő joghatálya akkor is, ha egyszersmind a zár alá vétel nem is foganatosittatik. Ennél többet a biztositási végrehajtásnak sem czélja, sem természete meg nem kiván. Nevezetesen nem kívánja meg azt, hogy azonfelül még a biztosítás tárgya is az adós szabad rendelkezése alól elvonassék, vagyis, hogy a haszonélvezet zárgondnok kezelésére bizassék ; mert az ingatlan állagára vezetett biztositási végrehajtásnak sem képezi az jogkövetkezményét, hogy az igy végrehajtás alá vont ingatlan a végrehajtást szenvedő adós szabad rendelkezése alól elvonassék. Ingatlanokra nézve a kielégítési és biztositási végrehajtásnak lényegesen különböző joghatálya van. A kielégítési végrehajtásnak joghatályát az 1881. évi LX. tcz. 142. §-a fejezi ki. De még ez sem vonja el teljesen a kielégítési végrehajtás tárgyát az adós szabad rendelkezése alól, hanem csupán azt a megszorító rendelkezést tartalmazza, hogy a későbbi tulajdonjog-bekebelezés vagy előjegyzés a végrehajtás további folyamát meg nem akaszthatja. A biztositási végrehajtásnak nincs meg ez a joghatálya. Az 1881. évi LX, tcz. IV. czim I. fejezete ily joghatályt ki nem fejez. Miből kétségtelen, hogy az 1881. évi LX. tcz. 230. §-a alapján kieszközölt előjegyzés ugy az ingatlanok állagára, mint azok haszonélvezetére nézve nem végrehajtási zálogjog (1881. LX. tcz. 142. §.), hanem csupán egyszerű zálogjogi előjegyzés hatályával