Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)
334 §. alapján az 1874. évi XXXIV. tcz. 206. §. irt czélokra ezen kir. járásbírósághoz az ítélet jogerőre emelkedésétől számitott 15 nap s végrehajtás terhe alatt befizetendő 10 frt pénzbirságra Ítéltetik. Vádlott elmarasztaltatik a bűnügyi költségek hordozásában, ezek azonban az 1890. évi XL1II. tcz. 4. §. alapján egyelőre behajthatlanoknak nyilváníttatnak. Vádlott beadványok szerkesztésétől és a felek képviseletétől örökre eltiltatik. Ezen itélet jogerőre emelkedése után az összes első folyamodásu bíróságoknak és a m.-vásárhelyi ügyvédi kamarának kiadatni rendeltetik. Indokok: Vádlott beismerésével, tanuk vallomásával s a hivatalból beszerzett egyéb adatokkal bizonyítva lett, hogy vádlott már régi idő óta ezen kir. járásbírósághoz és más hatóságokhoz a felek nevében beadványokat szerkeszt s azokért a felektől 10, 20, 40, 50 kr. dijt szed. Ezen cselekménye vádlottnak az 1874. évi XXXIV. tcz. 39. §. szerinti zugirászati kihágást képezvén, ebben bűnösnek volt kimondandó és súlyosbító körülmény hiányában, tekintettel enyhítő körülményül büntetlen előéletére, beismerésére, a kiszabott büntetéssel volt büntetendő. Az itélet egyéb rendelkezéseit az ott már hivatott §-ok és az elj. szab. 107. §-a indokolják. (1895 július 13. 1620. sz. a.) A m.-vásárhelyi kir. tábla ítélt : A kir. itélő tábla az idézett keletű és számú elsőbirói ítéletet azzal a helyesbítéssel, hogy a vádlott terhére kimért pénzbüntetés nem az 1874. évi XXXIV. tcz. 106. § ában megirt czélokra fordítandó, helybenhagyja. Indokok: Tekintve, hogy az 1874. évi XXXIV. tcz. 106. §. szerint csak azok a pénzbírságok, illetőleg pénzbüntetések bocsátandók az ügyvédi kamara rendelkezésére, melyek az ügyvéd vagy a fél ellen alkalmaztattak, illetőleg szabattak ki ; a zugirász pedig sem fél, sem ügyvéd nem lévén, az ilyen ellen kiszabott pénzbüntetés az 1892. évi XXVII. tcz. 38. §. irt czélokra fordítandó. Ezzel a helyesbítéssel az elsőbirói itélet indokolása alapján s a kir. ügyész által bejelentett felebbezésre való tekintettel még azért is helybenhagyandó volt, mert való ugyan,