Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

XX Ügyvédi rendtartás. 8 5. Az ügyvéd felétől a képviseletből kifolyólag felmerült dijainak és készkiadásainak megtérítését követelni jogosítva lévén, nem köteles ezeknek érvényesithetése czéljából előzetes számadási pert megindítani 173 96. Fegyelmi eljárás oly cselekmények miatt, melyeket a panaszlott ügyvéd akkor követett el, mikor még ügyvéd nem volt. __, __- 187 108. Habár az ügyvéd ügyvédi munkadíját bizonyos összegben felének fel is számította, ez nem zárja el őt attól, hogy perre kerülvén a dolog, uj felszámitását magasabb összegben érvényesítse .'.: .... 205 122. Ha ügyvéd, kartársával szemben, bár követelés jogczimébe burkoltan, perbeni eljárásban, az ügyvédi tisztességgel meg nem férő eljárást állit, kötelessége mindenekelőtt a vád alaposságáról meggyőződést szerezni, mit ha nem tesz, oly magaviseletet tanúsít, mely a kar becsületét és tekintélyét sérti. — Fegyelmi ügyben súlyosító körülmény, hogy vádlott valótlan tényekkel védekezett 228 131. Az 1868. évi L1V. tcz. 553. §-ában foglalt az a kötelező jogszabály, a melynél fogva az ügyvéd részére ugyan, de nem törvénykezési ügyletekre vonatkozóan kiállított meghatalmazások mindig hitelesitendők, most is érvényben van. „_ ... _._ — — __. 247 151. Az ügyvédi tisztességbe ütköző jogi tanács, melylyel az ügyfél erkölcsi és anyagi romlása idéztetett elő... ___ 284 173. Az 1874. évi XXXIV. tcz. 106. §. szerint csak azok a pénzbírságok, illetőleg pénzbüntetések bocsátandók az ügyvédi kamara rendelkezésére, melyek az ügyvéd vagy a fél ellen alkalmaztattak, illetőleg szabattak ki; a zugirász pedig sem fél, sem ügyvéd nem lévén, az ilyen ellen kiszabott pénzbüntetés az 1892. évi XXVII. tcz. 38. §. irt czélokra fordítandó. — A zugirászat miatt kiszabott pénzbüntetésnek behajthatatlanság esetében szabadságvesztés-büntetésre való átváltoztatását az 1874. évi XXXIV. tcz. 39. §. elő nem irja, tehát azt átváltoztatni a törvény intézkedése ellenére nem lehet 333 A bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv. I. RÉSZ. III. FEJEZET. A büntetések. 70. Az életfogytig tartó fegyház mint összbüntetés. — Gyilkosság, rablás, lopás. — A Rtk. 57. §-ának 3-ik bekezdése az életfogytig tartó fegyházra itéltnek feltételes szabadságra bocsátása vagy megkegyelmezése esetében nem alkalmazható; nevezetesen a feltételes szabadságra bocsátás csak közigazgatási intézkedés, melynek tárgyában birói hatáskörrel fel nem ruházott s igy a mellékbüntetés kimondására fel nem jogosított hatóságok intézkednek. ... 141