Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

hagyatik annyival inkább : mert a társaság czégével visszaélésnek tekintendő alperesnek az a ténye, melyszerint a társaság ellen fenállónak vélt, azonban a társaságnak másik egyenjogú társa által sem nyíltan, sem hallgatag el nem ismert állítólagos követelése erejéig váltót állított ki saját rendeletére, azt a társaság nevében a másik társ tudta és beleegyezése nélkül elfogadta, s az ekként létrehozott, formailag a törvénynek megfelelő váltó alapján, a váltói szigor igénybevételével, a társaság vagyonát végrehajtásilag lefoglaltatván, az által a társaság hitelét, tehát fenállhatásának egyik létalapját megrendítette. — A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága 142/92. sz. a. hasonló esetben az ítéletben a feloszlatással egyidejűleg a felszámolást is elrendelte, mint a feloszlásnak szükségszerű következményét. Dtár. u. f. XXXV. 27. sz. a. valamint az ott idézett más esetekben is kimondta a Curia, hogy kötbér után a birói gyakorlat szerint egyáltalában nem jár kamat. A német birodalmi törvényszék 1883. évi február 14-iki határozata szerint kétség eseté ben a kötbér absorbeálja a késedelmi kamatokat, ugy, hogy a kettő egymás mellett nem követelhető, minthogy a kötbér kikötésének az a czélja, hogy előre fixirozza a szerződések nem vagy nem kellő tejesítéséből eredő teljes hátrányt. 81. A visszaesés megállapítására nem elegendő a vádlott azon bemondása, hogy kétszer büntetve volt. (1895 deczember 4. 11948. sz. a.) A m. kir. Curia: Lopás büntette és vétsége miatt vádolt Wolcz János elleni bűnügyben itélt : Az a körülmény, hogy vádlott 1878. vagy 1879. évben Budapesten a járásbíróságnál lopás miatt hat hétre elitélve és büntetve lett volna, ki nem derittethetett és meg nem állapíttathatott, miután a budapesti büntető járásbíróság értesítése szerint, vádlott