Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

'43 aanak pénzét és ingóságait elvigye, a mit a sértettnek agyonlövése után meg is tett, vagyis abból a czélból, hogy másnak az ingó vagyonát jogtalan eltulajdonitási szándékkal elvigye, a tulajdonos személye ellen eröszakot alkalmazott és ezt ugyanabból a czélból fosztotta meg erőszakosan az életétől ; cselekményében tehát ugy a gyilkosság, mint a rablás bűntettének alkatelemei fenforognak. A büntetés kiszabásánál figyelembe vette a kir. tábla, hogy a gyilkosság bűntettével anyagi halmazatban a rablás büntette és lopás vétsége is terheli a vádlottat, de nem fogadta el sulyositóul az elsőbiróság által felhozott azt a körülményt, hogy a vádlott ténykedése a világi és erkölcsi törvények teljes megvetésére mutat, mert a gyilkosság és rablás büntette, de más büntetendő cselekmények is mindig az emiitett törvények megsértésével követtetnek el, és azért büntettetnek a törvény által azokra kiszabott büntetéssel. Ellenben elfogadta a kir. tábla az elsőbiróság által a vádlott mellett felhozott enyhítő körülményeket, ezeken felül azonban enyhítőül vette még azt, hogy a vádlottnak édes anyja a vádlottnak 3 éves korában megnémult és nyomorékká vált, a vádlott tehát gyengéd anyai nevelésben sohasem részesült. Nagy súlyt fektetett a kir. tábla az elsőbiróság által már kiemelt arra a körülményre, hogy a vádlott a tett elkövetésekor alig félévvel haladta tul azt a kort, a melyen alul halál vagy életfogytig tartó fegyházbüntetés ki sem szabható ; de nagyon nyomatékos az az enyhítő körülmény is, hogy vádlott töredelmes beismerést tett és megbánást is tanúsított, a beismerés nélkül pedig az előre megfontolt szándék vádlott ellenében kétségenkivül bizonyítható sem lenne. Ezek szerint habár vádlottat három rendbeli bűncselekmény anyagi halmazata terheli, az enyhítő körülményeket a kir. itélő tábla túlnyomóknak találta és vádlottat a kötél általi halálbüntetés helyett a Btk. 91. §. alkalmazásával életfogytig tartó fegyházra itélte. A mellékbüntetés kiszabását a kir. tábla azért mellőzte, mert a Btk. 57. §. utolsó bekezdése értelmében a mellékbüntetés tartama az életfogytig tartó fegyház esetleges megváltoztatása alkalmával lesz kiszabandó. Egyéb tekintetben elfogadtatott az első.bíróság Ítéletének vonatkozó indokolása.