Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

129 nek be, felpereseknek a rakodó használatát csak azzal a feltétellel engedték meg, hogy ha felperesek minden kocsirakomány után a rendes szállítási dijon felül az esetleges kárpótlás czimén külön biztosítékot fizetnek, a mely külön biztosíték kocsinként i88ó. évi október 16-ig 15 frtot, azontúl pedig 10 frtot tévén, felperesek e czimen 20—25,000 frtot fizettek alperesek érdekeltség kezeihez. Minthogy azonban alperesek a befizetett összegekről nem számoltak és ez összeget alapos jog nélkül tartják vissza, felperesek alpereseket arra kérik kötelezni : hogy a kárpótlás czimen adott 25,000 frtról számoljanak, és a számadás elmulasztása esetén a 2000 frt kiadás levonásával 23,000 frtot felpereseknek visszafizessenek. E kereseti kérelemnek nem lehetett helyt adni, és pedig perjogi szempontból, a kereset szabálytalansága okából, jelesül azért : mert figyelemmel arra, hogy a kereseti tényállás szerint felperesek egymással jogviszonyban nem állanak, és közöttük csak az az állítólagos összefüggés létezik, hogy felperesek különkülön, alperesek társaságával hasonnemü szállítási ügyleteket létesítettek ; tartoztak volna felperesek egyénenként, számszerűen előterjeszteni azokat az összegeket, melyekről egyik-másik felperes alpereseket megszámoltatni kívánja ; de egy számban, egybehalmozottan kifejezett kérelemmel, minőt felperesek emeltek, eredménynyel fel nem léphettek, a mennyiben felperesek mindenike egyéni követelésének megjelölése nélkül, alperesek, felperesek összességével szemben érdemleges védelemre sem szoríthatók ; továbbá, mert felperesek azt sem mutatták ki, hogy annak az érdekeltségnek, mely a B. a. szerződést Szeged városával ésaz osztrák-magyar államvaspálya-társasággal megkötötte, kik voltak tagjai, és hogy Ábrahám József örököseiként perbevont egyének a nevezettnek valóban és mily részben örökösei, és igy meg nem határozható, hogy az alperesekül perbe vontak a társaságnak csakugyan tagjai, és hogy a perbevont egyéneken kivül az érdekeltségnek más tagja nincs-e ; holott e hiány annál lényegesebb, mivel a kereset egy érdekeltségi, társasági jogviszonyban álló egyéneknek állítólag jogtalan cselekménye alapján emeltetik. Döntvénytár, harmadik folyam. IV. 9