Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

121 ugy tüntette fel, mintha a kézbesítést szeptember 7-én teljesítette volna, de azzal védekezik, hogy hamisítani nem volt szándéka, nem is akarta a vétivet meghamisítani, csak miután tudomása szerint tényleg szeptember 7-én vitte az Ítéletet panaszló alpereshez, ki azonban otthon nem lévén, az ítéletet lakásán hagyta s az csak azután, hogy hazaérkezett, vette át és irta a vétivre az átvétel napjául szeptember 17-ikét, nehogy a késedelmezés miatt főnökétől, a jegyzőtől, dorgálásban részesüljön, a vétivet tudomásának megfelelően, hogy szeptember 7-én vitte oda kézbesítésre, ezen napra igazította ki. Habár nincs is megczáfolva vádlottnak az az állítása, hogy tényleg 7-én vitte az ítéletet kézbesítésre, sőt maga panaszos is beismeri, hogy vádlott egynéhány nappal korábban vitte lakására az ítéletet kézbesítésre, de távolléte miatt azt át nem vehette és csak azután, hogy visszajött, vette azt át és irta a vétiven átvételi napul a szeptember 17-ikét, mégis ez a körülmény vádlottnak a büntetőjogi felelősségét el nem oszlatja; mert tény, hogy a vétivet a már emiitett módon megváltoztatva, meghamisította. S miután a vétiv, mint ilyen, közokiratot képez ; miután vádlott azt hamisította meg, s az e miatt panaszolt vád cselekménye bebizonyíttatott ; miután az a Btk. 391. §. rendelkezésébe ütközik és neki beszámítható, a miatt, mindazonáltal a fenforgó rendkívüli enyhítő körülmények figyelembe vételével, a Btk. 92. §. alkalmazása mellett, bűntett helyett vétséggé minősítésével bűnösnek kimondani, és ugyanazon körülmények tekintetbe vételével fenyítendő volt. A nagyváradi kir. tábla: Tekintve, hogy vádlott, mint községi kisbíró, az 1875. évi X. tcz. 1. § a szerint a kézbesítések teljesítésére feljogosított illetve kijelölt hatósági közegek közé nem tartozik, és ebből folyólag az általa eszközölt kézbesítésről szóló vétiv mindaddig, mig a hivatkozott törvény értelmében hatósági körrel biró községi jegyző, mint kézbesítő, azt a kézbesítés megtörténtének bizonyításául a kézbesítés idejének feltüntetése mellett saját hivatalos aláírásával el nem látta, közokirat jellegével nem bírt ; vádlott terhére bizonyítva levő ama cselekménye alapján, hogy a közokiratnak még nem tekinthető kézbesítési ivben a kézbesítés idejére vonatkozó bevezetést jogtala-