Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)
X I Lap hogy meggyőződésének alkotásához mely bizonyítékokat tart elegendőknek . ___ .__ ... — —- — --- ... — 256 136. A felebbezési bíróságnak végzései ellen használt felfolyamodásokra az ellenfélnek nincs észrevételezési joga. azért az ilyen észrevételezési beadvány mint perrendellenes visszautasítandó. — A birói illetékesség tárgyában hozott másodbirósági végzések ellen csak olyan esetekben van feifolyamodásnak helye, a melyekben nincs helye eltérésnek a rendes birói illetőségtől (1893. évi XVIII. tcz. 214. S-a, 1881. LIX. tcz. 59. §-a) — ... ... .._ _.. — ±1 258 137. A felebezési bíróság tartozik Ítéletében azokat a ténykörülményeket tüzetesen előadni, a melyeket a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján valóknak tekintett és csak ezekből megállapított ténykörülményekből vonhatja le a jogi következtetéseket. Ha tehát a felebbezési bíróság a tényállást szabályszerűen meg nem állapította, ugy ez felülvizsgálati okot képez 259 140. Ha a felülvizsgálati kérelem nem jelöli meg, hogy az Ítéletet minő alapon támadja meg és nem mutat reá valamely anyagi vagy alaki jogszabályra, melyet a biróság az itélet hozatalánál megsértett, hanem csak azt kéri, hogy az alsóbiróságok ítélete feloldassék, ugy az hivatalból visszautasítandó . ... ... ... ... 264 153. A felülvizsgálat korlátozásánál nem a felülvizsgálat; kérelem tárgyát képező érték, hanem a kereset tárgyának az értéke az irányadó. (1893. évi XVIII tcz. 181. §-a.) — A fizetések megszüntetése tényének meg- vagy meg nem állapítása a felülvizsgálati eljárásban felül nem bírálható .__ ... ... ... ... ... ___ .... ... 290 54. A felülvizsgálati kérvényben előterjesztett kérelem a szóbeli tárgyaláskor meg nem változtatható. (1893. évi XVIII. tcz. 196. §-a.) A felülvizsgálati kérvényen kívül a felülvizsgálati birósághoz beadott külön kérvény hivatalból visszautasítandó — ... ... ... 293 161. A sommás eljárási törvény 64. §-a értelmében a biróság a bizonyítékok mérlegelésénél — az e §-ban említett kivételektől eltekintve — a törvényes bizonyítási szabályokhoz nincs ugyan kötve, azonban az idézett §-nak helyes értelmezése szerint a bizonyítékok szabad mérlegelésének elengedhetetlen feltélele az, hogy az ítéletben nyilvánuló birói meggyőződés a szolgáltatott összes bizonyítékok figyelembe vételével alkottassák meg, s az összes szolgáltatott és felajánlott bizonyítékok alkalmazására vagy nem alkalmazására vonatkozó indokok tüzetes előadásával történjék olykép, hogy azok az okok, melyek a bíróságot az Ítéletben nyilvánuló meggyőződése kimondására vezették, felismerhetők legyenek, vagyis kel], hogy a birói meggyőződés megalkotásánál az összes perbeli adatok számba vétessenek, s hogy ennek meg- s így történte az ítéletből kitűnjék. — Ha tehát a felebbezési biróság a kihallgatott tanuk vallomását figyelembe nem vette, sem a mellőzésre vonatkozó indokokat fel nem emiitette, ugy ítélete lényeges