Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

5« hogy K. K.-nak a tevékenysége is segélyezés nyújtásának tűnik fel, már a segélyezés fogalma is kizárja az ő büntethetőségét. Végül K. I. irányában a vád minden részről elejtetvén, a vád hiányában a további eljárást meg kellett szüntetni. (1893. évi ápril 9-én 22180. sz, a.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. itélő tábla az elsőbiró­ság ítéletének K. I. vádlottra vonatkozó nem felebbezett részét érintetlenül, K. R. és K. K. vádlottakra vonatkozó felebbezett részét pedig helybenhagyja. Sz. Gy. vádlottra vonatkozó feleb­bezett részét részben megváltoztatja akként, hogy most neve­zett vádlottat a Btk. 91. §-a helyett a Btk. 92. §-ának alkal­mazásával az elsőbiróság által felsorolt törvényszakaszok alapján a szándékos emberölés vétségének kísérletében mondja ki bűnös­nek és ezért az ítélet foganatba vételétől számítva három (3) havi fogházra ítéli, egyebekben helybenhagyja. Indokok: Sz. Gy. vádlott irányában a kir. itélő tábla az első­biróság által felsorolt enyhítő körülményeket oly nyomatékosaknak vette, hogy ellenében a börtönbüntetés legkisebb tartamát is tul­szigorunak találta, mért is figyelemmel a Btk. 20. §-ára, cselek­ményét vétséggé minősítette és fogházbüntetését cselekményéhez mérten a fenti aránylagos tartamban szabta ki. Egyébként az elsőbiróság ítéletének felebbezett részét a kir. itélő tábla felhozott indokain felül még azért is helybenhagyta, mert N. L. eskü alatt kihallgatott tanú azt bizonyítja, hogy Sz. Gy. vádlott a küszöb felé, hol K. K. állott, irányozta a forgó­pisztolyt és mert B. M. tanú bizonyítja, hogy a vádbeli cselek­mény elkövetése után néhány nap múlva vádlott panaszkodott neki és a K.-ra azt mondotta tanúnak, hogy : «bárcsak agyon­lőtte volna ezt az embert»>. (1894 január 9. 7040. sz. a.) A m. kir. Curia: Habár a tárgyalás adatai, jelesül Sz. Gy. vádlott beismerése által kétségtelenül bebizonyitottnak tekintendő az, hogy Sz. Gy. vádlott J891 máj. 2-án, mikor K. R. és K. K. a lakásába behatolni akartak, forgópisztolyát a mellette való szo­bából kihozta és itt azt kisütötte, mindazonáltal tekintve, hogy a bűnügyi adatok által ugyancsak az is kétségtelenül bizonyitta­tott, hogy Sz. Gy. K. R.-val már hosszabb idő óta igen feszült viszonyban volt és így joggal feltételezhette azt, hogy K. R.-nak

Next

/
Thumbnails
Contents