Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)
5« hogy K. K.-nak a tevékenysége is segélyezés nyújtásának tűnik fel, már a segélyezés fogalma is kizárja az ő büntethetőségét. Végül K. I. irányában a vád minden részről elejtetvén, a vád hiányában a további eljárást meg kellett szüntetni. (1893. évi ápril 9-én 22180. sz, a.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletének K. I. vádlottra vonatkozó nem felebbezett részét érintetlenül, K. R. és K. K. vádlottakra vonatkozó felebbezett részét pedig helybenhagyja. Sz. Gy. vádlottra vonatkozó felebbezett részét részben megváltoztatja akként, hogy most nevezett vádlottat a Btk. 91. §-a helyett a Btk. 92. §-ának alkalmazásával az elsőbiróság által felsorolt törvényszakaszok alapján a szándékos emberölés vétségének kísérletében mondja ki bűnösnek és ezért az ítélet foganatba vételétől számítva három (3) havi fogházra ítéli, egyebekben helybenhagyja. Indokok: Sz. Gy. vádlott irányában a kir. itélő tábla az elsőbiróság által felsorolt enyhítő körülményeket oly nyomatékosaknak vette, hogy ellenében a börtönbüntetés legkisebb tartamát is tulszigorunak találta, mért is figyelemmel a Btk. 20. §-ára, cselekményét vétséggé minősítette és fogházbüntetését cselekményéhez mérten a fenti aránylagos tartamban szabta ki. Egyébként az elsőbiróság ítéletének felebbezett részét a kir. itélő tábla felhozott indokain felül még azért is helybenhagyta, mert N. L. eskü alatt kihallgatott tanú azt bizonyítja, hogy Sz. Gy. vádlott a küszöb felé, hol K. K. állott, irányozta a forgópisztolyt és mert B. M. tanú bizonyítja, hogy a vádbeli cselekmény elkövetése után néhány nap múlva vádlott panaszkodott neki és a K.-ra azt mondotta tanúnak, hogy : «bárcsak agyonlőtte volna ezt az embert»>. (1894 január 9. 7040. sz. a.) A m. kir. Curia: Habár a tárgyalás adatai, jelesül Sz. Gy. vádlott beismerése által kétségtelenül bebizonyitottnak tekintendő az, hogy Sz. Gy. vádlott J891 máj. 2-án, mikor K. R. és K. K. a lakásába behatolni akartak, forgópisztolyát a mellette való szobából kihozta és itt azt kisütötte, mindazonáltal tekintve, hogy a bűnügyi adatok által ugyancsak az is kétségtelenül bizonyittatott, hogy Sz. Gy. K. R.-val már hosszabb idő óta igen feszült viszonyban volt és így joggal feltételezhette azt, hogy K. R.-nak