Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

52 keresk. tanácsa bírálja el. Csakis ez utón létesülhetne az egyöntetűség és csak ennek, mint a keresk. jogot par excellence kezelő bíróságnak, az ítélkezése lehet teljesen megnyugtató. 26. Jogos védelem határainak túllépése. Ölési szándék, vagy ijesztgetés? (1895 junhas 14. 5919. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék : Szándékos emberölés kísérletével vádolt Sz. Gy., továbbá magánlak megsértésének büntette miatt vádolt K. R. és K. K., végre súlyos testi sértés vétsége miatt vádolt, B. Gy.-né szül. K. I. elleni büntető-ügyben következőleg itélt : Sz. Gy. vádlott bűnösnek mondatik ki szándékos emberölés bűntettének kísérletében s ezért 6 (hat) hónapi börtönbüntetésre 5 3 évi hivatalvesztésre ítéltetik. Ellenben vádlott K. R. és K. K. magánlaksértés büntette miatt ellenük emelt vád és következményei alól felmentetnek: végül : K. I. férj B. Gy.-né irányában súlyos testi sértés vétsége miatt folyamatba tett büntető eljárás megszüntettetik. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adatai alapján tényállásként megállapítható, hogy Sz. Gy. és K. R., kik 1870. év óta vadházasságban éltek s jelenleg három felnőtt leányból álló családot is alapítottak, hosszú évek során megtakarított keresményeikből az István-uton egy házat vettek, melynek azonban egyedüli tkvi tulajdonosaként Sz. Gy.-t jegyeztették be. E házban ők két lakást foglaltak el, mely lakáshoz tartozó fürdőszobának egy «Lichthofra nyíló» igen alacsony ablaka képezte a közlekedési vonalat, melyhez lépcsők vezettek. Az 1890. év őszétől kezdve az élettársak addigi benső viszonya lazulni kezdett s mindinkább feszesebbé lett, mindazonáltal az életközösséget háborítatlanul folytatták. Az 1891. évi márczius hó 14-én este Sz. Gy., a ki kissé gyengélkedett, megfürödvén, a szokottnál korábban feküdt le s valami csekélység felett megboszankodva, az élettársával, K. R.-val és fiatalabbik M. nevü leányával közösen használni