Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

33 A közvádlónak eme jogait az 1867 október i-én 733. sz. a kelt I. M. R. 4. és 5. pontjainak kifejezetten a magánvádlóra vonatkozó rendelkezései nem érintik és azokat a vizsgálóbiró hibás rendelkezései még a közvádló beleegyezése esetében sem korlátolhatják. Minélfogva a vádlevélnek állítólagos megkésés indokából történt elutasítása iránti rendelkezés megsemmisítendő volt. De nem állhat meg a kir. törvényszéknek az elévülésre alapított rendelkezése sem, mert a bírói intézkedések hat hónapon át egyszer sem szüneteltek. Mindezeknél fogva a kir. törvényszék végzésének megsemmisítése mellett az eljárás folytatása is elrendelendő volt. 19. (61. számú teljes-ülési döntvény.) Indithat-e az alzálogos hitelező közvetlenül a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen jelzálogi keresetet ? s különösen van-e az alzálogos hitelezőnek közvetlenül az ingatlan tulajdonosa ellen keresete abban az esetben, ha az alzálogjoggal terhelt követelés biztosításául bekeblezett zálogjog a telekkönyvi rendt. 79. §-ában foglalt fentartással töröltetett? (1081/1895. számhoz.) Határozat. Az alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételárfelosztás esetét kivéve — csak ugy nyerhet kielégítést, ha saját adósának jelzálogilag biztosított követelését magára ruháztatja vagy annak behajtására feljogosittatik. Abban az esetben azonban, ha az alzáloggal terhelt követelés biztosításául bekeblezett zálogjog a telekk. rendt. 79. §-ában foglalt fentartással töröltetett, közvetlenül a jelzálog tulajdonosa ellen fordulhat keresettel. Indokok: Az alzálogos hitelező az alzálogjog bejegyzésével csakis saját adósának jelzálogilag biztosított követelésére és nem Döntvénytár, harmadik folyam. III. 2