Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

349 tétessék. Az ügygondnok tehát, ha a hitelezők érdekében is, egyedül a végrehajtást szenvedő jogán léphet fel ennek adósa ellen, a kinek jogi helyzete egyáltalán változást nem szenved. Ehez képest a követelés csak azon a módon és abban az alakban érvényesíthető az ügygondnok által, a mint azt a végrehajtást szenvedő fél érvényesíthette. Hogy ha tehát az utóbbi már megindította a pert, a foglalás, illetve az ügygondnok fellépése előtt végzett perbeli cselekményei hatályban maradnak, és az ügygondnok folytathatja, vagy ha szünetel, felveheti az eljárást, de uj keresetet nem indíthat, mert különben egyazon követelés iránt párhuzamosan két per volna folyamatban, és esetleg két ítélet hozathatnék. Az elsőbiróság neheztelt végzését tehát a most kifejtett és az abban különösen a költség megszüntetésére vonatkozólag felhozott helyes indokokból helyben kellett hagyni. 21. Az ügyvédi munkadijak és költségek tekintetében az 1874. évi XXXIV. tcz. 58. §-a szerint a birói illetőség különlegesen van szabályozva s az itt szabályozott birói illetőséget az 1877. évi XXII. tcz. nem érintette. (1895 szept. 14. E. 371. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék következő végzést hozott : Az elsőbiróság végzése megváltoztatik, a kereset elfogadtatik -és az elsőbiróság az 1893. évi XVIII. tcz. 18. §-ában előirt további eljárásra utasittatik. Indokok: A kereset tartalmából kivehetőleg a követelt ügyvédi költségek perben felmerült, de meg nem állapított költségeket és dijakat képeznek. Minthogy pedig az ügyvédi munkadijak és költségek tekintetében az 1874. évi XXXIV. tcz. 58. §-a szerint a birói illetőség különlegesen van szabályozva s az itt szabályozott birói illetőséget az 1877 : XXII. tcz. nem érintette és minthogy a Curiának óo. sz. döntvénye, mely nem ily természetű ingókra vonatkozik, itt egyáltalán nem alkalmazható s ekként az előrebocsátottak értei-