Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

120 elhatározása keletkezett, hogy ennek következtében a helyi hirlapirók solidaritást vállalva — in dorao — szemben vádlott és rokon- s kebelbarátaival felhivóan, különösen vádlott ellenfele felhivóan viselkedett — igazolva van, hogy vádlott hajlandónak mutatkozott az ügynek békés utoni elégtételadással való megoldására, de arra a segédei nem engedték s mégis azzal szemben az ellenfele azzal válaszolt, hogy uton-utfélen fogja insultálni és a napi újságokba tenni ; hogy oda terelte vádlottat, — a ki katonai kötelék alatt is áll, — hogy a hadbíróság határozatát kérje ki ; hogy csak ezután, a midőn a katonai felettes hatósága határozatát vette, szánta el magát a mintegy kényszeritett párbajra ; —• hogy a párbaj szabályszerűen lett megtartva ; hogy vádlott a párbaj feltételeibe és módozataiba bele nem folyt, azoknak a megállapításait feltétlenül a segédeire bizta ; igazolva van, hogy a segédek minden lehetőt felhasználtak arra nézve, hogy a végzetesebb pisztoly helyett a kevésbé veszélyes kardpárbajt állapítsák meg, s hogy dr. Kálmánt a párbajról lebeszéljék, de hasztalan, mert az a vádlott ellenfele akaratán meghiúsult ; hogy mód ajánltatott neki, miszerint a kardvívásban kigyakorolhassa magát, ez nem sikerült ; hogy a vádlott ellenfele, a tényállásban említett helyen és időben akkor ment át a vádlott fiával sétálgató apához, a midőn ennek a társaságában sétált a fia, jelen vádlott, a kivel már az előzmények következtén erősen feszült viszonyban volt s ugyanakkor vádlottnak, a kiről tudta, hogy előzően lovagias elégtét eladási ügyben járt a szerkesztőségben, a hallatára is tette azt a nyilatkozatot «nincs az a becsületbíróság, a melynek véleményemet alávetném», ekkor és erre használta vádlott, a ki addig tőlük félre húzódva állott, a panaszolt meggyalázó kifejezést, hogy tehát erre az, mintegy közvetve provokálva volt ; hogy az is véletlen, végzetszerű volt, mert ha az ellenfele hozzájuk át nem tér, nincs ok a gyalázó kifakadásra, az egymással feszült viszonyban állott ellenfelek együtt nem találkoznak ; s ha mindezekhez veszszük, hogy vádlott végzetszerűen jött elő ebben az ügyben, hogy adott esetben a társadalom az ok, a párbaj az okozat, vádlottnak büntetlen előéletét, fiatal korát, a túlhajtott izgalom hatása alatt voltát, életpályája kezdetén álló, teli ambitióju fiatalnál természetesen meglevő öntudat