Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

8o felhatalmazással birt és tagadja, hogy alperes az árut kellő idő­ben kifogásolta és rendelkezésére bocsátotta. Tekintve, hogy az 1893 február 15-én az alpereshez intézett B. alatti levelében, melyben beismeri, hogy őt Neumann Jakab az árunak alperes részéről történt rendelkezésre bocsátásáról érte­sítette, a rendelkezésre bocsátást csupán abból az okból kifogá­solta, hogy az nem az E. alatti számlában szabott 8 napi rekla­málási határidőn belül történt, csak a per folyamán felhozott ama kifogása, hogy ügynöke Neumann Jakab az áru rendelkezésre bocsátásának nevében való elfogadására felhatalmazással nem birt, többé figyelembe nem vehető és csakis az a kérdés képezheti megoldás tárgyát, vajon az alperes az árut Neumann Jakabnak, a felperes részéről az E. alatti számlában a kifogásolásra enge­dett 8 napon belül bocsátotta-e rendelkezésre ? Minthogy pedig az utóbbi ténykörülményre az alperes, kit ez irányban a bizonyitás kötelezettsége terhel, a felperest Neumann Jakab személyében a főesküvel megkínálta s a felperes azt, — bár tiltakozva, — el is fogadta, a főesküt a felperesnek az 1868. LIV. tcz. 225. §-a alapján megítélni és az esetre, ha a felperes a főesküt nevezett meghatalmazottja személyében le nem teszi és ekként igazolva leend, hogy az áru rendelkezésre bocsátása illetve kifogásolása kellő időben történt ; minthogy a felperes azt, hogy a kérdéses áru a kikötött, illetve törvényes kellékekkel birt és hogy igy annak az alperes részéről való kifogásolása és rendelkezésre való bocsátása jogta­lanul történt, nem igazolta s minthogy a keresk. törv. 348. §. alapján az alperes mint vevő a vételtől elállani s a netáni kár megtéritését követelni jogosítottnak tekintendő, a felperest kere­setével elutasítani s az alperes részéről az áru fuvardija s a fek­bér czimén támasztott és a felperestől sem valóság, sem meny­nyiség tekintetében nem kifogásolt viszonkövetelésének megtéte­lére intézett viszonkeresetnek helyt adni, ellenben abban az eset­ben, ha a felperes a főesküt leteszi s igy igazolva leend, hogy az alperes kifogásolási jogával a törvényes, illetve a neki felperes részéről E. szerint engedett, a törvényesnél hosszabb határidőben nem élt, az alperes viszonkeresetének elutasításával a keresk. törv. 346. §. második bekezdése értelmében nem kifogásoknak tekin-

Next

/
Thumbnails
Contents