Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

46 alkalmával még 14 krajczárral rendelkezett, a melynek felhasználásával, ha éhség gyötörte, azt lecsillapítani módjában állott ; mert vádlott maga beismerte, hogy 1894 ápr. 7-éig cseléd minőségben alkalmazásban volt s a szolgálatból ekkor saját hibája folytán bocsájtatott el s hogy ez időtől fogva szolgálatot nem kapott, az ismét vádlott hibájára vezethető vissza, mert előzőleg már két izben munkakönyv állíttatván ki részére, a községi elöljáróság annak harmadízben való kiállítását azért tagadta meg, mert két izben már mint munkanélküli csavargó tolonczoltatott illetőségi helyére és épen ennek folytán volt megnehezítve, hogy állandó szolgálatot nyerjen, a mely nehézség azonban a tavaszi idényben annál is könnyebben leküzdhető volt, mert a községi birő állítása szerint munka volt elég s ha vádlott munkát nem talált, ennek főleg oka az volt, mert vádlott, a mint ő maga is beismerte, nem igen keresett; mindezeknél fogva a kir. ítélő tábla a vádlott által utalt elkeseredésre okul szolgálható s bünvádilag méltányolható körülmények fenforgását beigazoltnak nem talál ván, vádlottnak a gyilkosság kísérletében való bűnössé nyilvánítását helybenhagyta. Ellenben vádlottat a rablás kísérlete bűntettének vádja alól a következő okokból mentette fel. A rablás bűntettének ténybeli ismérveit, az erőszak, fenyegetés és az elvétel ténye képezi és a Btk.-nek a rablásra vonatkozó §-ai szerint a személy elleni erőszak és az elvétel tényei habár két külön szándékot és cselekményt feltételez és két külön jogot sértő eredményt hoz létre, mégis egy egységes büntetendő cselekménynyé olvad össze ; de ez egységes bűntettben a Btk. 349. §-a 2. pontjának rendelkezése szerint az erőszak csak a súlyos testi sértés és a szándékos emberölés és ennek kísérletét absorbeálja, ha azonban az erőszak csak a szándékos emberölés bűntetténél is súlyosabb minőségű cselekményben, tehát gyilkosságban nyilvánul, akkor a rablás két ténybeli eleme, az erőszak és az ingó dolog elvétele különválasztandó és mindegyik tény azzá a büncselekménynyé lesz, a melynek ismérveit igy különállólag mint önálló bűncselekmény kimeríti. Ebből következik, hogy ha a rablás tényelemeire szétbontatik s abból az erőszak kiválasztatik, hogy mint önálló bűncselekmény foglaljon helyet, a rablás-