Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

magával vitte az ölésnél használt ollót, alaposan következtethető, hogy előre határozta el születendő gyermekének megölését, mégis figyelemmel arra, hogy gyermekének megölését a szüléssel járó izgalmak hatása alatt hajtotta végre, mely állapot nemcsak a tett elhatározásánál, de a véghezvitelnél is szükséges megfontolás létezését kizárja : vádlott a Btk.-nek nem a 278. §-ába ütköző gyilkosság, hanem a 279. §-ban meghatározott szándékos emberölés bűntettében volt bűnösnek kimondandó. A büntetést illetőleg, mellőzve az elsőfokú bíróság ítéletének indokaiban kiemelt s vádlott részéről az ölési szándék megczáfolására felhozott, de semmivel sem bizonyított súlyosító körülményt, hogy t. i. ő gyermekével együtt nővérénél menhelyet talált volna, vádlott büntetlen előélete és elhagyott állapota, a Btk. 92. §-ának alkalmazását indokolttá teszik ; miért is büntetése ennek rendelkezése szerint, határoztatott meg. # # # = Felhívjuk olvasóink figyelmét az első- és másodfok igen érdekes és szerintünk helyes érvelésére. — V. ö. 5. sz. Teljesülési hat. 4Arra, hogy az erős felindulás a minősítés vagy büntetés enyhitése végett vádlott javára figyelembe vétethessék, a felindulásnak jogos volta nélkülözhetlen kellék. (1894 decz. 14. 11198. sz. a.) A m. kir. Curia: (Szándékos emberölés kísérletével vádolt Kis József elleni bűnügyben). Arra, hogy az erős felindulás a minősítés vagy büntetés enyhitése végett vádlott javárá figyelembe vétethessék, a felindulásnak jogos volta nélkülözhetlen kellék. A fenforgó esetben ezen kellék hiányzik, mert a sértett Kis Tóth Mihály által Kis József vádlotton ejtett bántalmazás ennek megfékezése végett közveszélyü viselete miatt és a késnek elvétele czéljából szükségesnek bizonyult, mi már vádlottnak amaz előadásából is kiviláglik, miszerint ő a kést csak akkor dobta el magától, midőn valaki bottal erősen a kezére ütött.