Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

7 mert a kir. törvényszék, a meghallgatott szakértők véleményével azt a tényt, hogy az A. alattin levő aláírás alperestől nem származik, minden kétséget kizáró módon bebizonyitottnak nem találja, tehát a szakértők véleményét irányadóul el nem fogadja és mert e részben nemcsak az aláírás valódisága, hanem az a kérdés is döntő, hogy alperes az A. alatti aláírásával mást nem bizott-e meg, már pedig az eskü szövege erre a döntő körülményre is kiterjed. Ez az eskübizonyitás pedig a kereseti követelés 2500 frcnyi részének sorsát eldönti, mert ha alperes az esküt leteszi, bizonyítva lesz, hogy az A. alattit sem maga alá nem irta, sem mást annak aláírásával meg nem bízott, ebben az esetben tehát alperesre az A. alattiból kötelezettség nem is származhat ; ellenben, ha alperes az esküt le nem teszi, bizonyítottnak kell tartani vagy azt, hogy a szóban forgó kötelező jegyet aláirta, vagy pedig azt, hogy annak aláirásával mást megbizottr ebben az esetben pedig alperes az A'!, a. foglalt összeget és kamatát, a fentebb kifejtettek értelmében, fizetni tartozik. A budapesti kir. itélő tábla : A kir. tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Alperesnek a keresk. törv. 298. §-ára alapított elévülési kifogása figyelembe nem vehető, mert eltekintve attól, hog}^ a Francziaországban kelt s ugyanott fizetendő A., B. és C. a. kötelező jegyek elévülése nem a magyar, hanem a franczia törvények szerint bírálandó el ; eltekintve továbbá azon vitás kérdéstől, hogy a keresk. törv. 298. §-ban a kereskedelmi utalványokra nézve foglalt intézkedés a rendeletre szóló kötelező jegyekre kiterjeszthető-e ? az ezen §-ban emiitett váltójogi elévülés beáilta a kötelező jegyek kiállítójával szemben különben is csak azt a következményt vonhatná maga után, hogy a kötelező jegyek a kereskedelmi papíroknak a forgathatósággal járó különös előnyeit elvesztik, azaz, hogy az adós a keresk. törv. 29b. §. végpontjában foglalt korlátozás nélkül azon harmadik jóhiszemű tulajdonosával szemben is megteheti mindazon kifogásait, melyek őt az eredeti hitelezővel szemben megilletik, de a hitelező ez által nincs gátolva abban, hogy a kötelező jegyeket, mint közönséges kötelezvényeket a rendes 32 évi elévülési idő alatt a kiállító ellen érvé-