Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

196 pedig, önként következik, hogy az utóörökösödésnek fenébb emiitett feltétele egyedül akként értelmezhető, hogy az elsőrendű alperest az utóörökösödési jog csak abban az esetben illeti, ha a közvetlen örökös az örökhagyó után olyan rövid idő múlva elhal, hogy az alatt az örökség tárgya felett korlátlan rendelkezési jogát nem. gyakorolhatja ; minthogy azonban Halmay Mátyást ama mintegy öt hónapi idő alatt, melylyel az örökhagyót túlélte, jelesül 1892. évi márczius 13. napján kelt végrendeletében a szóban forgó ingatlanról is rendelkezett, ezzel az elsőrendű alperesnek utóörökösödési joga elenyészett. Minthogy ezek szerint a felperesnek a kereseti ingatlanhoz erősebb joga van, mint elsőrendű alperesnek s a kereset czélját épen emez erősébb jógnak érvényesítése képezi, az erősebb jog érvényesitésének pedig legkevésbé sem áll útjában az, hogy a tulajdonjog a kereseti ingatlanra perenkivüli eljárás utján az elsőrendű alperes, javára bekebeleztetett, nincs szükség arra, hogy az 1878. éyi 3153. .sz. a. hozott átadó, végzés és az annak alapján foganatosított nyilvánkönyvi bejegyzés érvénytelensége kimondassák • az elsőbiróság hitéletének erre irányuló rendelkezését tehát mint feleslegeset mellőzni kellett. (1893 okt. 26-án 12473. sz. a.) . • "A m. kir. Curia: A kereset főtárgyára nézve mindkét , alsóbíróság ítélete megváltoztatik és felperes keresetével elutasittatik. Indokok:A Czibakházán 1877 október 23-án elhált Halmay Eszter örökhagyónak a peres felék részéről elfogadott végrendelete 2. pontjában foglalt az az .intézkedése, hogy arra az esetre, ha Halmay Mátyás kinevezett közvetlen örökös az örökhagyó halála után «rövideden» elhalálozna, az, örökhagyó tulajdonát képező összes vagyon Molnár Angyel elsőrendű alperes tulajdona legyen, kétségtelené teszi, hogy végrendelkező a közvetlen örököst Halmay Mátyást az örökség tárgyát képező vagyona feletti szabad rendelkezésében korlátolni akarta s hogy hátramaradt vagyonára nézve mostoha anyját, az elsőrendű alperest jelölte ki utóörökösül. Nem fogadható el a kir. tábla ítéletében foglalt az az értelmezés,, hogy a végrendelet tartalma szerint az utóöröklésnek csak abban az esetben volna helye, ha a közvetlen örökös és örökhagyó halála után oly rövid idő múlva halna el, hogy az alatt rendelkezési jogát nem gyakorolhatná, mert erre az értelmezésre e ki-