Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

i66 Jánosnak a vádlott leányaival szemben követett és az elsőbiróságL Ítéletben ismertetett magatartásáról és annak következményeiről,, különösen pedig arról, hogy ifj. Ritecz Máté János a vádbeli esetet csak néhány órával megelőzően is szóbeli és tettleges sértésekkel illette a vádlott leányait, mely körülmények alapján megállapíthatónak fogadja el a kir. itélő tábla még azt is, hogy a vádlott mély elkeseredést és jogos haragot érzett a nevezett irányában és a vádbeli cselekményt ezeknek az érzelmeknek beha- • tása alatt követte el. Tekintettel azonban arra, hogy attól az időtől fogva, a mikor a vádlott vacsorázás közben értesült leányainak ifj. Ritecz Máté János által történt megsértetéséről, a vádbeli cselekmény elkövetéséig több óra folyt le, mely idő elégséges volt arra, hogy a csatolt orvosi vélemények szerint higgadt természetű vádlott az indulatai feletti uralmat visszanyerje, még abban az: esetben is, ha az emiitett értesülés folytán erős felindulásba jött volna. Tekintettel továbbá arra, hogy Balázs György tanúnak aggálytalan vallomása szerint a vádbeli cselekmény elkövetése alkalmával vagy azt közvetlenül megelőzően nem fordult elő oly esemény, mely az indulatai felett uralkodni tudó vádlottat oly erős felindulásba hozhatta volna, hogy a hirtelen kitörő indulat, a vádlott öntudatát elhomályosította és akaratelhatározásának szabadságát korlátozta volna ; tekintettel végül arra, hogy az előadottak szerint a vádlott cselekményét a Ritecz Máté János ellen irányuló és a higgadt előremegfontolást kizáró jogos harag és mély elkeseredés hatása alatt követte ugyan el. de ezek az érzelmek nem fokozódtak a tett elkövetésekor az öntudatot elhomályosító és az akaratelhatározás szabadságát korlátozó oly erős felindulásig, minőt a Btk. 281. §-ában előirt enyhébb büntetési tételek alkalmazása feltételez : mindezeknél fogva a kir. itélő tábla a vádbeli cselekménynek a Btk. 281. §-a szerinti minősítését mellőzte s a vádlottat a Btk. 279. §-ában körülirt és ugyané szakasz szerint büntetendő szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és tekintettel jó előéletére, ugy arra, hogy tettét a jogos harag és elkeseredés hatása alatt követte el, a Btk. 92. §-ának alkalmazásával az ítélet rendelkező részében meghatározott büntetést találta a vádlott bűnösségével arányban állónak. A kir. Curia: Tekintve, hogy a védelem részéről felhozott