Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

i6o mos, jelesen 50., 551., 57. §-aiban és a 95. §. aj d) és rj pontjaiban foglalt intézkedéseiből kétségtelen, hogy annak hatálya kiterjed a községek (puszták) egész területére, tehát azok belterületére, a belsőségekre is ; minthogy a törvény sehol sem tesz, különösen nem tesz a kérdésre vonatkozó 93. §-ában különbséget bel- és külterületen levő kertek és gyümölcsösök között, különös tekintettel még a mezőrendőrségi törvény 121. §-ának intézkedésére is, meg kellett állapítani, hogy a belterületeken levő bekerített gyümölcsös kertekben bemászással elkövetett gazdasági terménylopások a mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. tcz. 93. §-a a} pontjának súlya alá eső mezőrendőri kihágások. Annak meghatározása, gyümölcsös kertnek tekintendő-e a tett színhelye, ép ugy birói megállapítás tárgya, mint az is : forog-e fen a Btk. 330—332. §-aiba ütköző és külön elbírálás tárgyát képező magánlaksértés esete. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1895. évi márczius hó 29-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi ápr. 26-án tartott teljes-ülésben 79(71. számú teljes-ülési döntvény.) «A védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. tcz. 23. §-ában megállapított pénzbüntetések, ezeknek behajthatlansága esetére átváltoztatandók-e szabadságvesztés-büntetésre ?» (5982/1890., 683/1893., 7643/1894. és 9838/1894. sz.) Határozat. Tekintve, hogy az 1890: II. tcz. 23. §-a a védjegyek bitorlása által elkövetett cselekményt — a védjegyhamisitást — vétségnek nyilvánítja és pénzbüntetéssel, esetleg fogházzal és pénzbüntetéssel, tehát oly büntetéssel rendeli büntettetni, mely a büntető törvény általános részének 20. §-ában a vétségekre van megállapítva \ tekintve, hogy a Btk. 53. §-a kivétel nélkül rendeli, hogy a.