Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)
i48 előzetes vagy egyidejüleges megállapítása nélkül meg nem ítélhető, miből folyólag ingatlan birtoka és elvont hasznai iránt indított perben, ha alperes a per felvételére nem jelent is meg, a. birtok iránti kereseti kérelem elutasítása esetén, mint azzal szorosan összefüggő, az elvont haszon iránti kérelem elutasítása is önként folyik. S 67. Ingatlan birtoka alapján emelhető kifogások kérdéséhez. (1895. évi 609. sz. a.) A kir. Curia: Ingatlan birtoka iránt indított perben a telekkönyvi tulajdonosként bejegyzett felperesnek tulajdonjoga ellen, a tényleges birtokos alperes az iránt, hogy a bejegyzés alapjául, szolgált adásvételi szerződés felperes és az ingatlan előbbi telek könyvi tulajdonosa között nem jött létre, az esetben kifogást emelni nem jogosult, ha alperes a kérdéses ingatlant nem a telekkönyvi tulajdonostól, hanem egy telekkönyvön kivül álló harmadik személytől szerezte s nem igazolja, hogy az illető a per tárgyát képező ingatlannak tulajdonosa lett volna s hogy ebből folyóan a felperes jogelőde részére eszközölt tulajdonjogi bejegyzés helytelen lenne. A felperes tulajdonjoga bejegyzésének hatályát és az annak alapját képező adásvételi szerződés érvényességét, mint nem ügyfél, eredmény nyel szintén nem kifogásolhatja alperes, ha ő az: eladónak sem nem általános, sem pedig nem különleges jogutóda^ 68. Rosszhiszeműség megállapítása. (1893. évi 12298. sz. a.) A kir. Curia: Ingatlan kétszeri eladásánál a tulajdonosul telekkönyvileg bekebelezett későbbi vevőnek rosszhiszeműsége abból a körülményből, hogy a korábbi vevővel egy községbeli s mint községi előljáró és adószedő, a korábbi vevő és annaic jogutódai az ő kezéhez fizették a birtokukban levő, per tárgyát képező