Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

'39 tisztelet megtartásában botrányos módon megakadályozva lett. Vádlottak ugy a megejtett vizsgálat, mint a bizonyítási eljárás rendén nyíltan beismerték, hogy közös elhatározással a templom kulcsát a panaszoló pap rendelkezése alól elvonták és előtte a templomot elzárták. Beismerik vádlottak mindnyájan, hogy a templomnak, eme közös elhatározásuk alapján történt elzárása után, 1892. évi június 6-án isteni tisztelet megtartása czéljából községükben megjelent panaszló papjuknak a templom kulcsát, sem a községi föbiró, sem a beavatkozott csendőrség felhívására átadni és rendelkezésére bocsátani nem akarták. Beismerik, hogy panaszló papjuk ily körülmények közt a czélba vett isteni tisztelet megtartásában megakadályoztatott. E beismerésükkel szemben elhatározásuk és cselekményük indokául azt hozzák fel, miként papjuk feltűnő hanyagul teljesítette papi kötelezettségét, 17 héten keresztül nem tartott isteni tiszteletet ; templomukban az előfordult egyházi szertartások gyakorlata közben durva és goromba bánásmódot tanúsított, az egyes szertartásokért járó dijait felcsigázott összegekben követelte és félszeg intézkedéseivel az egyház hiveit elkeserítette. Ámbátor kihallgatott tanuk Istrován Demeter és L. Papp György panaszló papnak a vádlottak által felvetett nemű gyengéit támogatják, mindezek azonban vádlottak büntetlenségét nem eredményezhetik és minthogy vádlottak maguk beismerik, hogy a papjuk személye iránt táplált gyűlöletből előre elhatározták annak a templomból való kizáratását, a mire egyáltalában joguk nem volt, mert kívülük a gör. kath. egyházközséget még 130 lélek képviseli, a kik vádlottak eme elhatározásához nem járultak ; minthogy eme elhatározásukat erőszakkal hajtották végre, mert ugyancsak beismerésük szerint a templom kulcsát sem a községi főbiró, sem a csendőrség felhívására a papnak átengedni nem akarták, az erőszak kétségtelenül nyilvánul. Ezek alapján vádlottak cselekményét a Btk. 190. §-ában meghatározott vallás és ennek szabad gyakorlata elleni vétségnek minősíteni, abban vádlottakat vétkeseknek kimondani, a büntetés kimérésénél azonban figyelemmel a vádlottak mindenikénél fenforgó túlnyomó enyhítő körülményekre, jelesen a panaszló pap beigazolt hanyagságára, durva bánásmódjára, a dijainak felcsigázott