Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

9i állítja — a tényleg befizetett, hanem az aláírással biztosított egész összeg értendő, a melynek egy része a részvény névértéke és ennek erejéig köteles a részvényes a 147. és 168. §§-ok szerint a társaság czéljához és kötelezettségéhez hozzájárulni ; másrészről nemcsak téves, de a törvény világos rendelkezésével ellentétben áll alperesnek az első hazai takarékpénztár példájával illustrált azon érvelése, hogy a részvényes a részvényének névértékén felül felelős a tartalék-alapnak és a társaság egyéb vagyonának őtet illető részével és téves az abból vont azon kettős definicziója, hogy részvény alatt érteni kell a társaság mérlegszerű vagyonának egy meghatározott hányadát és hogy az alaptőke fogalmának lényegét szintén a társaság meglevő mérlegszerű vagyona képezi; tekintve, hogy a kt. megengedi ugyan, hogy a részvénytársaság az aláírással biztosított alaptőkének teljes befizetése előtt a 159. §-ban meghatározott feltételek igazolása mellett megalakuljon, czégének bejegyzése után működését megkezdje és hogy az alapszabályokban megállapítsa a részvényekre eszközlendő befizetések módozatait, a fizetés elmulasztásának következményeit, de nem engedi meg, hogy az alapszabályokban kimondassák, hogy az aláírással biztosított alaptőkét is, illetve mivel a kt. 159. §-a értelmében annak 30%-a megalakulás előtt befizetendő, az alaptőke hátralékos részét a részvényes befizetni nem tartozik, holott ha a nem fizetés kizárólagos következményéül a részvény megsemmitése és a részvényesi jog megszüntetése köttetnék ki, az a részvény névértékének teljes befizetése előtt beálló feloszlásnak bármelyik esetében nem lenne más, mint a kintlevő alaptőke befizetése alóli felmentése a részvényesnek ; a mit hogy nem akart a kt. a részvényeseknek megengedni, kitűnik a 168., 201. és következő szakaszokban a társaság hitelezőinek biztosítására vonatkozó határozatokból és különösen a 209. §-nak azon szigorú rendelkezéséből, hogy ezt a társaságnak esetleg a legvirágzóbb állapotában is csak az alaptőke leszállítása czéljából, az összes hitelezők meghallgatása mellett, a kereskedelmi bíróság engedélyezheti, a mint a kint levő részletek befizetésének elengedését vagy a névérték leszállítását avagy készpénzbeli visszafizetést, de kizárólag csak azon esetben, ha a társaság a kisebbített alaptőkével is eleget tehet minden tartozásának ;