Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

77 0 véka tiszta és rozsbuzát ellopott és még azon éjjel az utczán szemközt jövő ismeretlen embernek 3 frtért zsákostól együtt eladott és annak árát saját czéljaira fordította. Mely cselekménye vádlottnak a rendelkező részben hivatkozott szakaszokba ütköző és minősülő lopás bűntettét képezvén, azért ebben őt bűnösnek kimondani kellett. (1894 nov- IO- 6349. sz- a0 A budapesti kir. itélő tábla : Vádlottnak meg nem czáfolt előadása szerint a nála levő pisztoly a lopás elkövetése idején nem volt megtöltve és igy nincs igazolva az a körülmény, hogy a fegyvert a lopás biztosabb elkövethetése czéljából tartotta volna magánál. A cselekmény ekként nem esvén a Btk. 337. §-a alá, e minősités mellőzendő volt és vádlott fegyházbüntetése megfelelően leszállittatván, az 2 évi és 6 havi tartamban megállapítandó volt. (1895 febr. 9. 11672. sz. a.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a Btk. 337. §-a egész általánosságban rendeli, miszerint «tekintet nélkül az ellopott dolog értékére, bűntett miatt büntetendő a tolvaj : ha a lopás elkövetésekor fegyvert viselt» ; tekintve, hogy vádlott beismerte, hogy a lopást pisztolylyal ellátva követte el ; tekintve, hogy a pisztoly akár töltve, akár töltetlen, mint támadásra és védelemre egyaránt kiválóan alkalmas eszköz, mindig fegyver : ennélfogva a kir. itélő táblai itélet a vádlott terhére rótt cselekmény minősítése és a főbüntetés kiszabása tekintetében megváltoztattatik és e részben az eljárt kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben. # # # = Szerintünk a töltetlen pisztoly nem fegyver oly értelemben, hogy a lopást minősítené. A fegyver viselése azon czimen minősíthet, hogy eshetőleg a tolvaj használhatja a véghezvitel kierőszakolására. De ha a pisztoly töltetlen, legfölebb ijesztésre szolgálhat. Hozzájárul a jelen esetben az, hogy fiu lopásáról van szó atyja vagyonán.