Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

3.3 örökösen átadja, addig a másik tanú szerint a felek azt jelentették ki, hogy: «már jóra jöttünk a földre nézve», s minthogy a per körülményeinél fogva kétségtelen, hogy mindkét tanúnak a vallomása ugyanazon körülményre vonatkozik, nyilvánvaló, hogy alperes Szabó Péter tanúnak Balogh Mihály tanú által a kijelentés tartalmára nézve gyengített vallomásával arra nézve, hogy adásvétel jött létre, még részbizonyitékot sem nyújtott. Ide járul egyébként, hogy alperes a per adatai szerint a tanukra az 1880. évben a bizottság előtt létrejött megállapodásnak a bizonyítására hivatkozott s a perben nem is állította, hogy az érdekeltek közt csak utóbb jött volna létre megállapodás. Ezek szerint alperesnek a tanuk általi bizonyítás nem sikerült, míg az E. a. okirat felperesnek állítását támogatja. Ezen okirat szerint ugyanis felperes 1879. év ápril elseje óta a részletfizetésekkel hátralékban csak annyiban volt, hogy az 1879. évi deczemberben fizetendő volt 2yj<)l6/18 kr. részlet 1880. évi január 3-án fizettetett, ez által pedig czáfolatot nyert alperesnek azon állítása, hogy az eladást a részletfizetéseknek hátralékos volta tette szükségessé s azon körülményt, hogy alperes az ingatlant a 42 frtnyi, alperes szerint pedig 47 frt 58 krnyi hátralékban volt tőkeösszeg és kamatainak és a 30 frt kölcsön kamata fejében használta, az évi tiszta jövedelem értéke is támogatja. Az ügy ily állásában azonban felperes sem hozván fel oly teljes bizonyítékot állítása mellett, a mely a főeskü általi bizonyítást kizárná, felperes részére a perdöntő körülményre nézve az alperes által kinált és felperes által lényegileg elfogadott főeskü megítélendő és ennek le- vagy le nem tételétől a per kimenetele arra való tekintettel volt függővé teendő, hogy felperesnek alperes által kétségbe nem vont válaszbeli azon kijelentésével szemben, hogy legalább 8 frtnyi tiszta jövedelmet nyújt a kereseti ingatlan, elvont haszonvétel czimén 8 frtnál magasabb összeg meg nem ítélhető és hogy alperes addig, míg a 30 frtnak a letételéről nem értesíttetett, az ingatlan hozamát jóhiszeműen húzta, végre, hogy azon nap, melyen alperes a letételről értesíttetett, kimutatva nem lévén, ezen napul a kereset beadásának a napja volt tekinthető. A felperes férje részére kinált főeskü mellőzendő volt, mert Döntvénytár, harmadik folyam. I. 3