Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

3o8 zott részét azonban el kellett utasitani, mert felperes maga is; beismeri, hogy a legeltetési jogot módjában lett volna eladni vagy más szarvasmarha kihajtása által gyakorolni. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete megváltoztatik ésaz elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Felperes keresetét nem arra alapítja, hogy a tehénen esett lábtörést alperes hibája okozta, hanem arra, hogy alperes az őrizetére bizott marha épségeért mindenkor felelősséggel tartozik és e részben a tárgyalás során a vonatkozó szerződésre hivatkozik. A felperes által becsatolt, tehát ellene feltétlenül bizonyító' szolgálati szerződésben az eshető kárra nézve csak azon kikötésfoglaltatik, hogy alperes kár esetére készfizetői kezest állítani köteles. A szerződés eme tartalmával szemben a városi alkapitány által kiállított D. alatti bizonyítvány tartalma többé tekintetbenem jöhet. Minthogy pedig ellenkező kikötés hiányában a szerződött pásztor sem felel a hibáján kívül az őrizetére bizott marhán esett károkért, ilyen kikötés pedig a szerződésben nem foglaltatik^ felperes a jelzett alapon indított keresetével annál is inkább elutasítandó volt, mert azt, hogy a sérülés alperes hibájából történt, még nem is valószínűsítette. Ide járul egyébként, hogy még az orvosi bizonyítvány szerint is nem volt kizárva a lehetőség, hogy az állat felgyógyuljon,, felperes pedig beismerte, hogy a marhát levágatta annak daczára, hogy alperes annak eltartására ajánlatot tett ; ezen ténye folytán, pedig alperes a felelősség alól különben is szabadult. 92. Izraelita válóperekben a vagyoni kérdések a válóperrel együttesen el nem dönthetők, ha azok tekintetében a peres felek közt egyesség létre nem hozható. (1895 január 29. 8695. sz. a. Az újvidéki kir. törvényszék: Pressburger Gábor ügyvéd által képviselt Pilischer Vilma felperesnek, dr. Nemes Sándor