Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

237 Mert a G. a. biztosítási kötvényben a biztosított tárgyak leírására vonatkozó résznek az ugyancsak a biztosítási szerződés kiegészítő részét képező különös feltételekkel való egybevetése, jelesül az érintett feltételek első pontjának az a tartalma, «hogy az itt biztosított kézmű és egyéb áruk, valamint kenderkészlet, szállítmányozási árukat képeznek», minden kétséget kizár a tekintetben, hogy a tárgyleírás első tételében biztosítottnak megjelölt kenderkészlet (Hanf-Vorrath) csak annyiban képezte biztosítás tárgyát, a mennyiben az szállítmányozási, vagyis oly árut képezett, melyet a biztosított szállítmányozó czég tovaküldés végett vett át. Minthogy pedig felperes czég maga beismerte, hogy az a kenderkészlet, a mely a tüz által megsemmisíttetett, saját tulaj donát képezte és nem tovaküldés végett átvett szállítmányozási áru volt, a miből önként folyik, hogy arra a biztosítás a fentiek szerint ki nem terjedt : a kenderkészletnek, mint a kifejtettek szerint tűzkár ellen nem biztosított árunak elégése folytán felmerült kár megtérítésére alperes biztosító társaság nem kötelezhető. De meg kellett változtatni az elsőbiróság ítéletét annyiban is, a mennyiben alperes az 7. a. csatolt jegyzékben részletezett 298 frt 50 kr. mentési költség megfizetésére is, habár csak főeskütől feltételezetten köteleztetett és felperest ez összeg iránt és keresetével el kellett utasítani. Mert alperes az érintett jegyzékben felsorolt mentési költségeket tagadta, a mely tagadás kétségtelenül magában foglalja annak tagadását, hogy azok tényleg felmerültek és hogy felperes az egyes összegeket valóban kiadta. Felperes ezzel a tagadással szemben annak igazolása végett, hogy ő az I. a. jegyzékben felsorolt összegeket a tüz következtében felmerült dijak és napszámokra tényleg kifizette, Frey Samu és Schneider Emil czégtag személyében leteendő egyoldalú főesküjét ajánlotta fel ; az ajánlott főeskü azonban az érintett irányban alkalmas bizonyítékul nem volt elfogadható, mivel egyoldalú főeskü oly követelés fenállásának bizonyítása végett, mely, mint a szóban forgó is, annak természeténél fogva más módon is igazolható, csak akkor alkalmazható, ha a bizonyító fél valószínűvé teszi, hogy más