Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

3g5 kezik, hogy a biztositott tárgyak tulajdoni vagy birtokviszonyainak a szerződés érvényességére befolyásuk nincsen. Minthogy ezek szerint be van bizonyítva, hogy a kötvényben körülirt raktárakban elhelyezve volt s a keresetben emiitett tűzvész által elégett, felperes tulajdonához tartozott kenderkészlet biztosítva volt ; minthogy a létrejött biztosítási ügylet érvényességére nézve az a körülmény, hogy a kenderkészlet felperes tulajdona volt-e, avagy szállítmányozási árukból állott-e, fontossággal nem bir és így alperesnek erre a körülményre alapított kifogása megdől ; minthogy ehhez képest az a körülmény, hogy alperes a kenderkészletre nézve tudta-e, hogy ez felperes tulajdona, avagy azt mint szállítmányozási jószágot kivánta-e csupán biztosítani, a perre befolyással nem birván, felperes által bizonyítandó nem volt s így az erre nézve megajánlott főesküvel való bizonyítást figyelembe venni nem lehetett ; minthogy a biztosítási szerződés előkészítésére vonatkozó cselekmények csak a szerződés tartalmának értelmezésénél a szerződő felek akaratának elbírálása szempontjából bírhatnának jelentőséggel, a fenforgó esetben azonban az írásbeli szerződés értelme magából a szerződés szövegéből megállapítható lévén, eme mellékes körülményekre a bizonyítást kiterjeszteni nem szükséges és igy a felperes által felhívott tanukkal való bizonyítás mellőzendő volt; minthogy végül alperes sem a tűzvész által okozott kárnak fölmerültét, sem az elégett kenderkészletért követelt kárösszeget nem tagadta, a kereseti kárösszegnek megfizetésében marasztalni kellett. Továbbá mivel a C. alatt csatolt kárfelszámitásban kitett összeg tekintetében felperes követelését alperes csakis időelőttiség okából kifogásolta, ez a kifogása azonban elvettetett, ebben az összegben is alperes feltétlenül volt marasztalandó. Az /. alatt csatolt jegyzékben részletezett mentési költségekre nézve alperesnek általános tagadása csupán ezeknek menynyiségére levén vonatkoztatható és felperes ezeknek mennyiségére nézve Frey Samu és Schneider Emil személyében főesküt ajánlván föl, ez a főeskü, minthogy az a körülmény, hogy ily mentési költségek általában felmerültek, tagadásba nem vétetett s csak azok mennyisége vált vitássá, erről pedig csakis felperesnek,