Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

XXI I «p het kifogást azon alapon, hogy ő magát a tőzsdebiróság illetékességének a kötlevélben alá nem vetette, mert a keresetnek általa a tőzsdebiróságnál történt beadása folytán az illetékesség elismerése vélelmeztetik s reá nézve minden, ellene ezen ügyletből indítandó keresetre nézve a tőzsde választott bírósága válik illetékessé 330 A budapesti kir. törvényszék polgári felebbviteli tanácsának elvi jelentőségű határozatait 1. 331. lapon 8—23. sz. a. A kir. törvényszékek felebbviteli tanácsai köréből. 24. íla a lelnek eskü alatti kihallgatása rendeltetett el. a bíróság által közvetlenül idézendő, nem pedig perbeli képviselője által .. 336 2). Az 1868. évi LIV. tcz. 35. §-ában foglalt kedvezményt csak bejegyzett kereskedők vehetik igénybe ,_. --- ... ... .__ ... 337 26. Életbiztosítási szerződés a biztosított alperesre nézve, ha kereskedő volna is, kereskedelmi ügyletet nem képezvén, az elsőbiróság az 1893. évi XVIII. tcz. 2. §-a ellenére jár el, mint kereskedelmi bíróság ... .... ... ... ... ... ... ... ... ... ._. ... 338 27. Az 1868. évi LIV. tcz. 33. §-ának első bekezdése kifejezetten csak a szerződésből folyó kötelezettségek érvényesítése iránti perekre vonatkozólag állapítja meg azon terület bíróságának illetőségét, melyen a kötelezettség létre jött, vagy a dolog természete avagy törvény szerint teljesítendő; ellenben az idézett törvény 30. §-ában loglalt általános rendelkezés szerint személyes keresetekben a birói illetőséget, a mennyiben a kötelezettség teljesitésére bizonyos hely kikötve nincsen, rendszerint alperesnek rendes lakása vagy állandó szállása szabályozza ... ... ._. ... ... ... ft. 339 28. Az ügyvéd csak a végzett munkával hjlyes arányban álló dijt követelhet; tehát oly eljárásért melynek sikertelensége bármely oknál lógva előre volt látható, díj egyáltalán nem jár. — Az iratoknak az előnyomozat stádiumában való betekintése tiltva levén, az ügyvédnek a bünper ezen szakában az iratok tanulmányozásáért dij meg nem állapitható _-. ... ... ... .-- 340 29. Az 1868. évi LIV. tcz. 35, §-a rendelkezése szerint a «hely» megjelölése, melynek bírósága előtt a könyvkivonati követelések érvényesíthetők, nyilván geográfiai értelemben történvén, a Budapesten vezetett kereskedői könyvek az azokon alapuló követelések tekintetében az id. törvényszakasz rendelkezése szerint általában bármely elsőfokú budapesti kir. bíróság illetőségét megállapítják __. 342 30. A nyugta bélyegilletékét, hacsak a felek közt létesült ellenkező megállapodás ezt a kötelezettséget a fizető adósra nem hárítja, rendszerint a pénztfelvevő hitelező tartozik fedezni ... ... ... 343