Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

212 mikép ez a m. kir. Curia 29. sz. döntvényében is kimondatott. Ezen mit sem változtat az a körülmény, hogy a törvényszék a keresetet elfogadta és a pert az Ítélet hozataláig kezelte, mivel az 1868. évi LIV. tcz. 53. §-a értelmében telekkönyvi ügyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lévén, azon ténye által a törvényszék illetékessé nem vált. • * = A 29. sz. curiai döntvény mondta ki, hogy a tkkvi kiigazítási keresetek nem a birtokbiróság, hanem a tkkvi hatóságok illetőségéhez tartoznak. 63. A Btk. 254. §-a nem tesz megkülönböztetést a tekintetben, hogy a gyermek családi állása annak előnyére vagy hátrányára változtattatott-e meg; az tehát, hogy a cselekmény a gyermeknek előnyére szolgált, nem szünteti meg annak delictuosus jellegét. Ha a vádlott közreműködött arra is, hogy a közintézmény tárgyát képező, a vallási és családi állás nyilvántartására hivatott anyakönyvbe, mint közokiratba valótlan tények vezettessenek be, vádlott ezen cselekménye közjogi szempontból már magában véve is büntetendő jogsértést képez, habár kapcsolatban a súlyosabban büntetendő családi állás elleni büntettél, a Btk. 95. §-a értelmében csak mint eszmei bűnhalmazat jöhet beszámítás alá. (1894 deczember 21. 156. sz a.) A nagyváradi kir. törvényszék: Özv. Kiss Mihályné szül. Juhász Emilia a Btk. 254. §-a szerinti családi állás bűntettének és a Btk. 400. § ába ütköző okirathamisitás vétségének vádja és következményei terhe alól felmentetik. Indokok. A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint vádlott beismerő vallomást tett arra nézve, hogy 1890. évben még férje Kiss Mihály életében és ennek tudtával Tomucza Zachari és neje koldus szülőknek 1890. okt. 23-án született és okt. 24-én a görög-