Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

IQ9 Indokok: Felperesek keresetükben azon összeg visszafizetésére kérik alperest kötelezni, a melyet ők mint néhai Magyar Károly örökösei a Budapest főváros pesti részének 2866. sz. telekkönyvi betétében 2828—2831. hrsz. a. felvett és néhai Magyar Károly által végrendeletileg alperesnek hagyományozott ingatlanon épült háznak az örökhagyó halálakor még hátralevő építkezési költségei fejében voltak kénytelenek a C, D., JS., H., J., K. a. csatolt Ítéletek folytán Urbányi Gyula építésznek, ugy saját ügyvédjüknek ügyvédi költségekért kifizetni; holott a hátralékos építkezési költség alperest mint hagyományost terhelte. Tekintve azonban, hogy néh. Magyar Károly akkor, midőn a kérdéses ház felépítését Urbányi Gyula építésznél megrendelte, az egész építési költség kifizetésére nézve vállalt személyes fizetési kötelezettséget, a mely fizetési kötelezettség, a halála után lejárt összegekre nézve, halálával sem meg nem szűnt, sem az ingatlant terhelő dologi teherré át nem változott; tekintve, hogy az örökhagyónak személyes kötelezettségei határozott intézkedés nélkül nem a hagyományost, hanem az örököst terhelik öröksége erejéig, a hagyományost csak akkor, ha az örökös által öröklött vagyon azoknak kielégítésére elég nem lenne ; tekintve, hogy néhai Magyar Károly azon telket, a melyre egy háznak építését még életében megrendelte, az ezen építkezésből kifolyó költségek viselésének terhe nélkül hagyta alperesnek ; tekintve, hogy a kérdéses ház felépítésének az örökhagyó halála után még hátralékos költségei nem a hagyomány fentartására, hanem a hagyomány előállítására fordított költségek, ezek pedig kizárólag az örököst és nem a hagyományost terhelik egyéb végrendeleti intézkedés hiányában : ennélfogva felperesek keresetükkel elutasitandók voltak. De elutasítandó volt alperes is viszonkeresetével, mert eltekintve attól, hogy az annak alapját képező 2,'L a. okmány nem bír az 1876. évi XVI. tcz. 5. §-ában előirt kellékekkel, de mert ezen okmány az A. a., folytán hatályát veszté és különben is a hagyatéktárgyalás folytán létrejött egyezséggel szemben többé figyelembe nem jöhet. (1892 június 15. 17753. sz. a.)