Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

194 torkát fogta meg, fojtogatta, kiáltani nem tudott, kezdett minden előtte sötétedni, egészen meg volt rendítve, testi épségét, sőt éle tét is veszélyeztetettnek tartván, a mindig vele hordott forgó pisz­tolyát nadrágjának zsebéből kirántva, önvédelemből a pisztoly kakasának felhúzása és czélzás nélkül azonnal lőtt, ezután csak­hamar M. F. István elbocsátotta, még pár lépést tett, összeesett. Kinyi Mátyásné, Králik Mihály, Roskos Jánosné és Hiba Jánosné tanuk, mindnyájan egyenként külön-külön hallották, hogy vádlott M. F. Istvánnak mondotta, hogy «még karót mertél rám fogni, ezért megbüntetlek 5 forintra!« Mire M. F. István vádlott ismételt kijelentésére a büntetést illetőleg ismételten azzal felelte, hogy: «megbüntethet, de többé nem fogok itt szolgálni». Kinyi Mátyásné és Králik Mihály tanuk látták, hogy midőn M. F. István a kertajtócskán kijött, vádlott pedig mindjárt utána ezen ajtócskán a kertből kilépett, botjával M. F. Istvánra kétszer vagy háromszor ütött; Hiba Jánosné pedig, ki előadása szerint félelmében az ólba elbujt, két ütést hallott, Kinyi Mátyásné, Králik Mihály és Roskos Jánosné egybehangzó vallomása szerint M. F. István vádlottat az ütések alatt megragadta, nyakánál a földre "szorítani törekedett, vádlott félig le volt hajlítva, Kinyi Mátyásné és Roskos Jánosné szerint fejéről kalapja is leesett, ebben a helyzetben lőtt vádlott ; ez pár pillanat alatt történt ; hogyan került vádlott kezébe a forgópisztoly, ezt a tanuk nem látták, csakis Králik Mihály vallotta, hogy vádlott kezében láB}} pisztolyt és mikor M. F. István vádlott nyakánál megfogta és maga felé hajlitotta a pisztolyt vádlott jobb kezébe átcserélve lőtt. tekintve, hogy az 1876. évi XIII. tcz. 46. §-a a gazdának a szolgálatában álló cselédje ellen fegyelmi hatalmat ád ; tekintve, hogy a Btk. 313. §-a értelmében a házi fegyelemre jogosított személy által annak gyakorlatában elkövetett könnyű testi sértés miatt büntetésnek nincs helye ; tekintve, hogy M. F. István feleselése, kapcsolatban a meg­előzött, a gazda és szolga közötti viszonyt gorombán sértett ese­ményre, okul szolgálhatott vádlottnak arra, hogy fegyelmi jogá­val éljen és M. F. Istvánra, ki szolgálatában állott, néhány ütést mérjen, melyek a bonczolási' jegyzőkönyv szerint semmi nyomot sem hagytak hátra : az alsóbb bíróságoktól eltérőleg megállapít-

Next

/
Thumbnails
Contents