Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

igi tekintetében a büntetőjogi konsequentia alól felmenteni annyit tenne, mint a társadalmat teljesen védtelenül hagyni ily egyéneknek minden felelősség alól kivont tettei ellen s ezen anarchikus állapot megszüntetése végett logikai szükségszerűséggel egyéb mód és eszköz nem maradna hátra, mint hogy ily közveszélyü egyének a társadalmi életből kiragadva, örökké ártalmatlanná teendők, bármiképen nevezett fogházak vagy inkább ápoló-házakban őriztetnének életük fogytáig", a mit pedig — ugy a kir. törvényszék — de a védelem sem kivánta a bár nagy fokban ideges, de azért lelki öntudatának még teljes birtokában levő védenczére, vádlott Simonyi Dénesre nézve. A vádlott beszámithatósága és subjektiv bűnössége ekként meg* állapíttatván, fenmaradt még a kiszabott büntetés mérvének megokolása. Kétségtelen tény, hogy ámbár vádlott nem elmebeteg, de ugy az őt ismételten gyógykezelt dr. Winternitz kaltenleutgebeni orvosnak eskü alatti vallomása szerint, az igazságügyi orvosi tanács szakvéleménye által igazolta, a neurasthenia gravis idegbaj folytán előállott oly nagymérvű idegbajban szenved, mely az igazságügyi orvosi tanács véleménye, de a bíróság közvetlen észleletei és meggyőződése szerint is vádlottban beteges ingerlékenységet idézett elő, kétségtelen, hogy már a kertben vádlott és Mészáros István között lejátszódott jelenet — megelőző szóváltás és dulakodás, későbben pedig közvetlenül a lövést megelőzőleg a kertajtócska előtt az udvaron keletkezett ujabbi dulakodás, melynek folyamán vádlott, mivel ez bíróilag megczáfolható nem volt, Mészáros által össze is véreztetett, vádlott ingerültségét nagyban fokozta, annyival inkább, mert egy cseléd állott vele, mint gazdájával szemben ; tekintettel továbbá arra, hogy Szügyben és annak határán a tanuk szerint csakugyan több oly eset fordult elő, a hol gazdáját a cseléd komolyan veszélyeztetve megtámadta s igy vádlottat cselekménye elkövetésénél e gondolat is némileg befolyásolhatta, a kir. törvényszék, különösen tekintettel vádlottnak igazolt beteges és kóros ingerlékenységére, a Btk. 281. §. 1. bekezdésében foglalt büntetési tétel legkisebb mértékét is tulszigorunak tartotta s a büntetés mérvének leszállítása végett a Btk. 92. §-ában foglalt korrektionalisatio elvéhez folyamodott.