Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

io8 utóbb kinevezett alperes érsek tetszésétől függvén az előd által kötött ezen szerződés érvényét joghatályában továbbra is fentartani vagy megszüntetni. De az A. a. alapján felperesnek jogos igényei és kereseti joga azért sem lehet, mert ezen okirat érvénye kizárólag Scitovszky János érsek életidejére terjedt, abból alperesre semmiféle kötelezettség már azért sem háramulhat. Beismeri ugyanis felperes, hogy az A. a. okirathoz az esztergomi főkáptalannak hozzájárulása szükséges volt, mert keresetlevelében maga állitja, «hogy az A. a. sajátkezüleg aláírva, s az esztergomi főkáptalan hozzájárulásával is megerősítve lett». De a hozzájárulás szükségességét erősiti még a 8. sz. a. folyamodás tartalma, melyet felperes az esztergomi főkáptalanhoz intézett. Minthogy pedig az 1855. évi május 10 én kelt, 1. sz. a. főkáptalani határozatban világosan benne foglaltatik, hogy az A. a. okiratnak érvénye Scitovszky János halálával megszűnik (ut annutus et consensus hic noster quam primum sédem Archiepiscopentem vacare contigerit, in continenti pro cessante habentur) s a főkáptalannak e tekintetben kifejezett beleegyezése oly annyira világos, hogy az értelmezésre nem szorul, felperesnek e perben vitatott s ezekkel ellenkező álláspontja elfogadható alappal nem bir s különösen elesnek azon kifogásai, mintha az 1. sz. a. főkáptalani határozat az A. alatti érvényét egyáltalán nem korlátolhatta és hogy az A. alattihoz kormány és felség jóváhagyás nem lett volna szükséges. Felperesnek szolgálati viszonya alperessel szemben tehát ez utóbbit is kötelező szerződéssel szabályozva nem lévén ; tekintve, hogy ha alperes felperesnek szolgálatát ugyanazon hatáskörrel igénybe vette és az A. alattiban kikötött rendes fizetését egész 1876. év végéig, rendkivüli fizetését pedig 1867—1868. évekre kiszolgáltatta is, ezekből alperesnek az A. alattihoz való hozzájárulására jogilag következtetés még nem vonható ; s bizonyitatlanul áll az, hogy alperes az A. alattihoz hozzájárult, annak kötelező erejét önmagára nézve tettleg beismerte, vagy valamely érvényes tényével elfogadta volna. Azon kérdés eldöntése : van-e felperesnek nyugdij-igénye s hogy a keresetbe vett tiszti fizetés az A. a. szerződés nélkül felperest megilleti-e ? s általán, ha volna nyugdij-igénye, az mennyi-