Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

91 a felperesnek a becslő esküt a pts 237. §-a értelmében ítélni kellett azért is, mert az a körülmény, hogy felperes az ingók értékének miként leendő megállapítására bizonyítékot nem terjesztett elő, a fenforgó esetben nem szolgálhat indokul a kereseti kérelem eme részének elutasítására. (1894 január 4. 10497. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbb bíróság ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik. Indokok: A házassági kötelék a hitvestársaknak közös háztartásban folytatott állandó együttélését feltételezvén, az annak tartama alatt beszerzett ingóságoknak kezelése rendszerint ugyan a férjet mint családfőt illeti, ebből azonban nem következik, hogy ha a házasfelek tényleg külön élnek és a házassági viszonyból kifolyólag vitás vagyoni kérdések merülnek fel, ezeknek végleges eldöntéséig s illetve a házassági kötelék felbontásáig azoknak az ingóságoknak birlalása a nőtől elvonassék, a melyek rendeltetésüknél avagy a férj akaratánál fogva a közös háztartás tartama alatt állandóan a nő használatában voltak. Minthogy pedig felperes nem tagadta, hogy alperes a közös bútorzatnak csak igen csekély azt a részét vitette el, mely mindig kizárólag az alperes használatára szolgált, ellenben a nagy lakásnak egész bútorzata felperes használatára visszamaradt ; minthogy továbbá az ideiglenes nőtartásdijnak az a rendeltetése, hogy abból a nőnek tartására szükséges folyó kiadások fedeztessenek és igy felperesnek az a kifogása figyelembe nem vétethetett, hogy alperes a használatára rendelt bútorokat azért nem követelheti, mert ez a részére megítélt ideiglenes tartásdíjban benfoglaltatik ; végre minthogy az a körülmény, hogy az együttélés aiatt szerzett ingóságoknak és a házasság megkötése czéljából kiszolgáltatott alkalmi ajándékoknak tulajdona kit illet, a házassági kötelék végleges felbontásakor s illetve a házassági viszonyból származó összes vagyoni kérdésekkel egyidejűleg döntendő el, a per adatai szerint azonban a peres felek még bíróilag nincsenek elválasztva, ezekből az okokból felperest keresetével elutasítani kellett annyival inkább, mert felperes nem is állította, hogy a különváláskor a kérdéses ingóságoknak elvitelét ellenezte.