Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

73 egyébként ugy ezen nevezett, mint a meg nem jelent Mauks Jánoson kivül a szemlét teljesített többi fönt nevezettek az álta­luk észleltekről jegyzőkönyvbe adott nyilatkozatukat fentartják és azt esküvel is megerősítették. Dr. Ajtai Sándor törvényszéki orvos, a nevezett Emilia leány­gyermek görvélykóros szemgyulladásának gyógytartamát 3—4 hó­napra teszi és dr. Hédervári Samu véleményének módosítása foly­tán saját véleményének azon részét, mely Emilia leánygyermek egyik szemének elpusztulására vonatkozik, mellőzni kéri ; egye­bekben a napló 14. sz. a. véleményét fentartja és elfogadja dr. Hédervári Samunak azon véleményét, hogy a többi vizsgált gyermekeknél észlelt egészségháboritás 3 heti gyógytartamot igé­nyel. E vallomások, illetve vélemények alapján a kir. törvényszék igazoltnak elfogadta azt, hogy vádlottakat a megvizsgált gyerme­kek köteles gondozásának elmulasztása miatt a 310. §-ba ütköző gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétsége terheli és pedig tekintettel arra, hogy vétkes gondatlanságuk 6 gyermekre vonatkozólag bizonyittatott, a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének ugyanily számú anyagi halmazata volt megállapítandó és a büntetés ennek figyelembe vételével kisza­bandó. (1892 decz. 3. 48282. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : A semmiségi panaszt elveti és az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A semmiségi panasz elvetendő volt, mert annak azt a neheztelését, hogy az ítélet alapjául az 1. n. sz. a. előljáró­sági jegyzőkönyv szolgált, megczáfolják az eljárás adatai, melyek szerint az elsőbiróság határozata a szemlében résztvett egyének­nek, a vizsgálat és végtárgyalás során kivett és esküvel erősített vallomásán alapszik, mert a testi sértések, illetőleg betegségek megállapítása eljárási szabályainkhoz képest helyesen történt első sorban a községi orvos által s a tőrvényszéki orvos helyesen vette véleményének alapjául az első látleletet, annál inkább, mert a lát­lelet felvétele és a felülvélemény kiadása között 13 hónap múlván el, a törvényszéki orvos által az eredeti tényállás a gyermekek­nek időközben történt felgyógyulása következtében többé, meg­állapítható sem lett volna ; mert a helyszíni szemlének és az orvosszakértői vizsgálatnak eredménye egy jegyzőkönyvbe foglal-

Next

/
Thumbnails
Contents