Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 59 lebbezési bíróság jogi álláspontja szerint a megtámadott jogügylet az 1920 : XXXVI. tc. 55. §-a rendelkezése folytán érvénytelen. Az alperes a fellebbezési bíróságnak ezt a jogi álláspontját az anyagi jog megsértése miatt megtámadta. Ez a támadás alapos. Az 1920 : XXXVI. tc. 55. §-a ugyan az ingatlaneldarabo­lás esetében a vételi szerzó'dés érvényéhez szükségesnek mondja ki az említett előljárósági láttamozásokat, azonban a törvény indokolása szerint ez a rendelkezés tisztán rendó'ri intézkedés, amelynek egyedüli célja az, hogy a vevőt mint rendszerint gyengébb felet a nyilvánosság által megvédje attól, hogy az eladó vele szemben kiuzsorázó feltételeket kössön ki. vagyis a községi előljárósági láttamozás az ügyletkötésbe való beavatko­zás lehetősége nélkül eredményében a birtokreform céljának­megvalósulása ellenőrzését kívánja a községi előljárósági látta­mozás megkövetelésével szolgálni, tehát lényegileg ugyanazt a célt, amelynek elérése végett az Országos Földbirtokrendező Bíróság a törvény 58. §-a szerint reáruházott ellenőrzési jogkör­ben az ingatlan eldarabolási esetleges sérelmeket megszüntető és a köz és magánérdeket egyaránt megóvó intézkedéseket tehet. Tekintettel pedig arra, hogy a felhívott törvény a birtok­politika és az annak keretébe tartozó ingatlaneldarabolások irányítását és ellenőrzését egészében az Országos Földbirtok­rendező Bíróságra bízta, okszerűen következik, hogy, ha ez a bíróság mint a birtokpolitika irányítására hivatott legfelső ható­ság ingatlaneldarabolás során kötött valamely jogügyletet tudo­másul vett, s ezzel a törvény 58. §-a értelmében a jogügylet köz­érdekű ellenőrzését gyakorolta, a jogügyletnek ilyen tudomásul­vétele pótolja a törvény 55. §-ában szabályozott nyilvánosság által való ellenőrzést célzó beavatkozási jog nélküli községi előljárósági láttamozásokat, minélfogva ilyen esetben az adás­vételi szerződés községi láttamozásának elmaradása, az egyéb­ként jogszerűen megkötött adás-vételi ügylet érvénytelenítésére megfelelő alapot nem ad. A tényállás szerint pedig a kereseti adás-vetéli szerződést az 0. F. B. jóváhagyta, amely döntés után a kifejtettek és az 1924 : VII. tc. 26. §-ának rendelkezése szerint, az ezen döntéssel elbírált az az alaki hiány, hogy a szerződést a vevők lakhelye szerint illetékes községi elöljáróság nem láttamozta, a szerző­dés érvénytelenítésére a kifejtettek szerint alkalmas okul nem szolgálhat, minélfogva a fellebbezési bíróság ezzel ellenkező döntése anyagi jogszabályt sért. A fellebbezési bíróság helyes megállapítása szerint a füg­gelék* című, az eredeti adás-vételi szerződés kiegészítő részét

Next

/
Thumbnails
Contents