Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 55 az alvállalkozótól csupán az Y. gépgyár cég vette át, és annak az alperes részére való átadása még nem történt meg, a szénfelvonó gép csupán egyik része a kalorikus berendezésnek, a szerzó'désben kikötött kipróbálás pedig a kalorikus berendezés összes tárgyaira nézve csakis egységesen történhetett. A vállalkozás eszközléséből eredó' veszélyt úgy saját maga, mint munkásaival szemben — és pedig utóbbiakkal szemben az 1927 : XXI. tc. 90. §-ának korlátai között — a vállalkozó viseli és más harmadik személy, ekként (. . . Mint a fejben . . .). A felperes azonban maga sem állítja, hogy az ő vállalkozó munkaadójának megrendelőjeként szereplő alperessel szemben ezeknek az eseteknek bármelyike fennforog. = Megfelel az ügy ellátására kirendelt személyért való felelősség általános elvének (1. a 84. T. Ü. H.-ot). A vállalkozói szerződés kötése a megrendelő részéről a kirendelés különös neme. 72. /. A fékromlás nem esik az erőhatalom (vis major) és így az 1874: XVIII. tc. 1. §-ában mentesítő okként megjelölt elháríthatatlan esemény fogalma alá, hanem az csak közönséges véletlen, amely a veszélyes üzem fenntartójának a terhére esik. — II. Azokért a károkért, amelyeket a gépkocsi tulajdonosának a vétkes magatartása, vagy magának a gépkocsinak az üzemében, bár véletlenül előállott hiba által előidézett baleset okozott, a gépkocsit üzemben tartó tulajdonos tárgyi felelősséggel tartozik még abban az esetben is, ha ezeken az okokon vagy ezek valamelyikén kívül harmadik személynek, bár egymagában elháríthatatlan cselekménye is közrehatott a baleset előidézésében. (Kúria 1934. febr. 9. P. I. 1251/1988. sz.) Indokol-: A gépkocsi túlterhelése a baleset bekövetkezésével kétségtelenül okozati összefüggésben volt, mert a túlterhelt gépkocsi a fékeket a szokottnál erősebb mértékben vette igénybe és ezzel a fékek elromlására is közrehathatott, e mellett a lejtőn fékezés nélkül lefelé haladó gépkocsinak a sebességét, valamint annak a recsegését s az út kanyarulataiban jobbrabalra billenését is bizonyára fokozta az erős terhelés, ezzel tehát magát a veszélyt is és a másodrendű alperesnek indokolt félelmét is növelte, és így végeredményben, ha . a másodrendű alperes az ijedtség okozta megzavarodásában valóban elkapta