Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

52 Magánjogi Döntvénytár. ján. Az első zárgondnok hatásköre a bitbizomány, hitbizományi várományosok, és a hitbizományi birtokos érdekeinek, míg a végrehajtási zárgondnok hatásköre az ú. n. végrehajtató magánhitelezők érdekeinek védelmére irányul. A hitbizományi javak kezelése ilyen esetben is az előbbit illeti meg. (. . . Mint a fejben IL és III. alatt . . .) (Győri kir. ítélőtábla 1897. XII/9. ; 2904. és ezt helybenhagyóan a kir. Kúria 1898. XII/15. ; 1045. sz. a. még hozzáteszi, hogy : «a hitbizományi zárlat elrendelése a személyi hitelezők jogait meg nem szüntetheti; az általok nyert kielégítési sorrendet csak annyiban korlátozhatja, amennyiben a tiszta jövedelemnek a bíróilag engedélyezett hitbizományi kölcsön egyes részleteinek törlesztésére fordítása szükségesnek mutatkozik*. Ezekből nyilvánvaló, hogy a felperes hitbizományi zárgondnok kezelési jogának kizárólagosságánál fogva a végrehajtási zárgondnok létére, és a hitbizományi birtokosra tekintet nélkül jogosult a hitbizományi vagyon jövedelmeinek a beszedésére és a hitbizományi bíróság felhatalmazása alapján az ebbe a körbe tartozó követelések per útján való behajtására is vagyis az ú. n. aktív perek vitelére. De amennyiben a hitbizományi zárgondnok a kezelés körébe eső fizetésnek elfogadására jogosult és köteles, úgy ez nemcsak a készpénzzel, hanem a beszámítással való fizetésre is kell hogy álljon. A bírói gyakorlat (kir. Kúria 1916. X/18. P. II. 2810. sz.) nem hitbizományi, hanem végrehajtási zárgondnok felperesnek a bérlő alperes elleni perében mondta ki, hogy a zárlat elrendelése előtt kötött bérleti szerződésből származtatott igények a zárgondnokkal szemben nem érvényesíthetők, és be nem számíthatók. A hitbizományi zárgondnok nem esik egy tekintet alá a végrehajtási zárgondnokkal, mert az előbbi elsősorban és főleg a hitbizományi érdekek, az utóbbi pedig a végrehajtató magánhitelezők érdekei védelmére van kirendelve, az előbbit illeti a kezelésre és az ezzel járó egyéb jogcselekményekre való jogosultság; a jövedelemből maga teljesíti a jogszabály szerint teljesítendő fizetéseket, és pedig nem a bíróság által megállapítandó sorrend alapján, és csak a fennmaradó felesleget köteles a végrehajtást foganatosító bíróságnál letenni (amennyiben a hitbizományi birtokos ellen végrehajtás van elrendelve). Tehát a hitbizományi zárgondnokra nézve nem áll fenn a jogi akadály, hogy egyes hitelezőket beszámítás által nem szabad a végrehajtató hitelezőket megelőző sorrendben kielégíteni, és pedig annál kevésbbé, mert közömbös a magánhitelezőkre, hogy a hitbizományi zárgondnok által a jövedelemből kielégítendő és kielégíthető tartozásokat milyen sorrendben teljesíti, csak a