Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

36 Magánjogi Döntvénytár. Ugyanis az atya törvényes kötelezettsége, amelynél fogva kiskorú törvényes gyermekét annak a keresőképességéig nevel­tetni, ruházni és eltartani köteles, alapjánál, céljánál és rendel­tetésénél fogva, élesen elüt a vagyoni beruházástól. A törvényes atyát ez a kötelezettség törvénynél fogva a gyermek fenntartásának és fejlődésének az elérhetése végett terheli és annak a teljesítése sem erkölcsi, sem jogi szempontból sem kapcsolható ahhoz a feltevéshez, hog}^ a gyermek kereső­képességének az elérése után a szülő, illetve a törvényes atya családfenntartási terheit könnyíti, avagy azok egy részét helyette maga fogja teljesíteni. A kiskorú gyermek ruházására és ellátására fordított kia­dások utólag sem válnak okafogyottakká azáltal, hogy a gyer­mek a keresőképességének az elérése előtt akár betegség folya­mán, akár pedig bűncselekménnyel, vagy tilos cselekménnyel összefüggésben meghal. A kiskorú ifj. C. István eltartására és ruházatára fordított összegek kiadását nem az alperes okozta. Azok családjogi cél­ból merültek fel és felmerülésük nem oly beruházás, költség vagy kiadás, amely a kiskorú ifj. C. István halála által oka­fogyottá lett és amelynek megtérítését a felperes az alperestől a gyermek halálának az okozása címén akár a Btk. 292. §-a értelmében, akár a tilos cselekmények által okozott károk meg­térítésére vonatkozó általános magánjogi szabályok szerint köve­telhetné. = V. ö. MTK. jav. 1725. §. 43. Az olyan sért°Atnél, akinek a sérelem okozásakor azért nem volt meghatározott fizetése vagy keresete, mert munkásságát a szülök gazdaságában meghatározott díjazás nélkül végezte, abból a keresetből kell kiindulni, amit abban a munkakörben, amelyben a fenti körülmények között működött, másnál való alkalmazás esetén általában elérhetett volna. (Kúria 1933 ápr ^ p 5703/1931> gz>) Indokok : Nem hivatkozhatnak sikerrel az alperesek arra, hogy a felperes a megmaradt 30 % -os munkaképességével ezidő­szerint még mindig képes az apja gazdaságában ugyanolyan értékű segítő tevékenységet kifejteni, mint a tőlük elszenvedett testi sértést megelőzően végezni tudott, mert a fellebbezési bíró­ság ítéletében a tényállás ezzel ellenkező értelemben, és a Pp. 534. § I. és III. bekezdése szerint irányadó módon van megállapítva.

Next

/
Thumbnails
Contents