Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 7 bérleti szerződés bíróilag abban az esetben is módosítandó, ha a gazdasági lehetetlenülés eló'feltételei fenn sem forognak. De nem áll meg az a felülvizsgálati támadás sem, hogy a fellebbezési bíróság helytelenül indult ki abból, hogy a jelen esetben a gazdasági lehetetlenülés meg nem állapítható. (.. . Mint a fejben III. alatt. . .) Ily tetemes és eló're nem láthatott változásnak nem tekinthető' a felperes által állított 30 %-os bércsökkenés akkor, amidőn a felperes egy már 1926. évi augusztus hó 26. napja óta fennállott bérleti szerződést 1930. évi október hó 14-én, tehát már a jelen gazdasági válság tartama alatt további nyolc évre meghosszabbított. A felperes a kereskedelmi forgalomban élő, a 2.-/. alatti kimutatás adatai szerint tetemes jelentőségű kereskedelmi vállalat, amelynek ügyleteit a rendes kereskedő gondosságával és előrelátásával kell intéznie^ Ennélfogva helyesen indulhatott ki a fellebbezési bíróság abból, hogy a felperes a bérleti szerződés legutóbbi meghosszabbításánál előre láthatta a bérek oly mérvű csökkenését, amely azóta beállt, és hogy ezért sincs alapja, hogy a jelen esetre a felperes javára és az alperes terhére a gazdasági lehetetlenülés szerződést módosító hatásai alkalmaztassanak. De ennek nincs helye azért sem, mert a fellebbezési bíróság által alapul vettek mellett nem is felelne meg a méltányosságnak, hogy a külföldi anyaintézet állított dollárkövetelésének a figyelembe vétele után is tetemes vagyoni erejű felperes, amely felülvizsgálati előadása szerint vagyonilag erős vállalat, amely az 1930. év végén is 4.203,826 pengőnyi üzleti költségekkel működött, amely az 1930. évi október 14-e óta «pengőmentés» érdekében Budapesten az Andrássy-úton egy házat, a Dunántúl pedig egy 2000 holdas ingatlant vásárolt, amely ezekkel az intézkedésekkel hathatósan védekezhetett a gazdasági válság káros következményeivel szemben, az üzletének folytatásához szükséges helyiségekre vonatkozó bérleti szerződésben kikötött aránylag nem is túl nagy összegű bérkötelezettségének egy része alól szabaduljon. = V. ö. az előző esetet és annak jegyzetét. 9. Aki másnak jogvédte érdekét jogellenesen vagy vétkesen megsérti, vagy aki a jó erkölcsökbe ütköző módon másnak szándékosan kárt okoz, e kárt megtéríteni köteles. (Kúria 1933. okt. 20. P. V. 1392/1933. sz.) = MTK. jav. 1709. §.