Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

118 Magánjogi Döntvénytár. 128. Ha a gondnokság alá nem helyezett elmebajos személy által kötött szerződés (és értelemszerűen más jogcselekmény) az elmebaj miatt megdől, a másik fél a szerződés megkötéséből eredő kárának a megtérítését az elmebajos féltől csak annyiban követelheti, amennyiben tekintettel a körülményekre, különösen a felek vagyoni viszonyaira a méltányosság megkívánja, kivéve, ha a károsult fél a másik fél elmebaját a szerződés megkötésekor más jogcselekmény végzésekor felismerhette. (Kúria 1934. jún. 15. P. VI. 6045/1933. sz.) = MTK. jav. 1011. §. 129. Bírósági végrehajtó a hivatali eljárásában okozott kárért csak az 1871: LI. tc. 20. §-a értelmében felelős ; a vétlenül okozott kár méltányos megtérítésére vonatkozó szabályok ilyen esetben nem alkalmazhatók. (Kúria 1934. máj. 24. P. V. 1455/1934. sz.) Indokok: Felperes azon az alapon támasztott a másodrendű alperes kir. bírósági végrehajtó ellen kártérítési követelést,, hogy nevezett a hivatali eljárásában a végrehajtást a Vht. 214. és 218. §-ainak a rendelkezésétől eltérően foganatosította. A bírósági végrehajtó kártérítési felelőssége tekintetében az 1871 : LI. tc. 20. §-a értelmében, a bírói felelősségről szóló törvény rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a kereshetőség előzetes megállapításának a végrehajtókra nézve nincs helye. A bírák felelősségéről szóló 1871 : VIII. tc. 66. §-a értelmében pedig, a bírói a hivatal eljárásából folyóan kártérítéssel akkor tartozik, ha cselekvésével vagy mulasztásával szándékosan vagy gondatlansággal kárt okozott. Ügydöntő tehát, hogy a másodrendű alperessel szemben ezek az esetek fennforognak-e. A fellebbezési bíróság az irányadó ítéleti tényállásból helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a másodrendű alperes az eljárásában nem volt szándékosan kárt okozó. De az adott esetben arról sem lehet szó, hogy másodrendű alperes nyilvánvaló vétkes gondatlansággal járt volna el, mert a végrehajtási iratokból kitűnőleg maga a kiküldő bíróság is oly értelmet tulajdonított a végrehajtás foganatosítására vonatkozó végzésének, hogy a szóbanforgó s természetben kiadandó tárgy,