Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)
106 Magánjogi Döntvénytár. ezzel egyúttal szembetűnően nyilvánvalóvá lett, hogy a baleset okozta azt a további vagyoni hátrányt is, hogy a balesetet szenvedő ettől a követeléstől is elesett. Egyfelől az, hogy e követelés keletkezését éppen a baleset hiúsította meg, másfelől az a vélelem, hogy az alkalmazott szolgálati viszonya a baleset nélkül a jövedelemtöbblet eléréséhez szükséges idő elteltéig tartott volna, arra nézve, aki az automatikus jövedelememelkedés idejét elérte, méltányossá is teszi, hogy akkortól fogva, amidőn ő a jövedelemtöbblethez már jogot nyert volna, a baleseti járadék mérvénél az emelkedett jövedelem vétessék alapul. Ellenben, ha a sérült a baleset után, de ezen irányadó időpont előtt meghalt, továbbra is bizonytalan marad, vájjon ő a jövedelemtöbblethez a baleset nélkül is hozzájutott volna-e vagy sem? Ily bizonytalanság mellett sem az 1874 : XVIII. tc. 1. és 2. §-ai, sem a Pp. 413. §-a nem szolgáltat alapot arra, hogy a hátramaradottak részére megítélendő baleseti járadék összegénél ez a bizonytalan jövedelemtöbblet is figyelembe vétessék. A baleseti járadék törvényes rendeltetéséből folyik, hogy a követelés visszaélésszerűen nem használható fel arra, hogy a huzamosabb időn át felszaporodott járadék egyszerre való érvényesítése és behajtása útján a jogosultnak tőkegyűjtésre szolgáljon, vagyis arra, hogy a jogosultat aránytalan vagyoni előnyhöz juttassa, a kötelezettre pedig méltánytalan vagyoni áldozatot rójjon. A baleseti járadék törvényes célja tehát indokolttá teszi azt is, hogy a jelen jogegységi határozatban foglalt jogszabály csupán a határozat hozatalát követő időben esedékessé váló baleseti járadékrészletekre alkalmaztassák. Kelt és hitelesíttetett Budapesten a kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának az 1934. évi június hó 9. napján tartott ülésében. = A döntvényt helyszűke miatt a tényállási rész kihagyásával közöljük. 119. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 67. számú polgári döntvénye. Lehet-e végrehajtást vezetni vagy egyébként jelzálogjogot szerezni a volt úrbéri birtokosok közösen használt erdejének állagára olyan követelés fejében, amely a volt úrbéres erdőbirtokosok közgyűlésének határozata alapján felvett kölcsön vagy egyéb ügylet következtében állott elő? (Vonatkozással egyfelől a zalaegerszegi kir. törvényszék mint felfolyamodási bíróság Pkf. 1713/1932., Pkf. 1715/1932. és Pkf. 1716/1932. számú, másfelől a kir. Kúria Pk. V. 3100/1933. számú határozatára.)*
