Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

98 Magánjogi Döntvénytár. Az adott esetben ugyanis az alperes a kihallgatott tanúk vallomásával igazolt és az ott említett helyeken és alkalmakkor egy állandó jellegű szolgálati viszony fenntartására, illetve egy «örökös állás» létesítésére vonatkozó egyoldalú kijelentéseit, habár a felperes jelenlétében, de nem hozzá, hanem másokhoz intézetten tette, amelyekre nézve a felperes elfogadási nyilatkozatot nem tett. Ennek hiányában pedig az alperesnek szóbanforgó egyoldalú kijelentései, — az alperessel szemben a vitatott kötelezettség megállapítására és ennek folytán a felperes javára a kereseti követelés megalapítására a fent kifejtettekre tekintettel nem alkalmasak még akkor sem, ha az nyert volna igazolást, hogy az alperes ezeket a kijelentéseket valóban lekötelezési szándékkal, nem pedig, miként ezt a fellebbezési bíróság megállapította, csupán azért tette, hogy a felperest, akinek nó'vére állását vesztette, megvigasztalja. A kifejtett jogi álláspont és amaz irányadó tényállás mellett pedig, hogy az alperes a felperest 1923. március 15-től mint gépírónőt ügyvédi irodájában alkalmazta, legutóbb havi 120 pengó' fizetéssel, és ezt a szolgálati viszonyt 1932. szeptember 27-én 1933. január l-re felmondotta, helyes a fellebbezési bíróságnak a keresetet elutasító döntése, mivel az ügyvéd és irodai alkalmazottai között fennálló szolgálati viszony tekintetében — különleges rendelkezések vagy ellenkező megállapodás hiányában — a magánjog általános szabályai az irányadók, az általános magánjogi szabály szerint pedig a szolgálati viszonyt bármelyik fél felbonthatja, ha annak tartama sem kifejezetten, sem a szolgálat természete és célja által nincs meghatározva. = Ad I. : MTK. jav. 947. §. — Ad III. : MTK. jav. 1570. §. A felmondási időnek a körülményekhez mértnek kel! lennie. 115. I. A szerződést az ügyletben nem részes harmadik személy csak akkor támadhatja meg, ha az ügylet az ő jogkörét érinti, és csak annyiban, amennyiben jogait sérti. — II. A hitelező az ő kijátszására irányuló jogügyletnek érvénytelenítését nem kérheti, hanem csak annak vele szemben való hatálytalanítását, vagyis azt, hogy az adósa által másra átruházott vagyonból követelése éppen úgy nyerjen kielégítést, mintha az átruházás meg nem, történt volna. — 777. A törvényes öröklési jog