Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

94 Magánjogi Döntvénytár. kezelésével megbízott közege terhére vétkes gondatlanság nem róható a miatt, mert a járda egyenetlenségét még a balesetet megelőző időben meg nem szüntette. Egyébként sincs adat arra, hogy a járda szóbanlevő megrongálódása a balesetet megelőzően még oly időben következett be, amely idő alatt az elsőrendű alperes közegének a megrongálódásról tudomást szereznie s annak kijavítása iránt intézkednie kellett volna. Ezek szerint az elsőrendű alperes kártérítési felelősségét alkalmazottjának vétkessége alapján megállapítani nem lehet. A kir. Kúria újabb joggyakorlatában elfogadott jogszabály azonban az, hogy (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) A jelen esetben pedig az elsőrendű alperes terhére a vétlen kártétel esete a felperessel szemben fennforog, mert egyfelől az elsőrendű alperes kezelésében levő járda megrongálódása és a felperest ért baleset között az okozati összefüggés fennáll,, másfelől pedig vétkes cselekmény, illetve mulasztás nélkül is fennforog a kártétel jogellenessége, mert nyilván az elsőrendű alperes kezelése alatt álló s a közönség használatára szolgáló vagyontárgy rendellenessége okozta a felperes testi sérülését, s mert nem lehet szó arról, hogy a felperes testi épségére gyakorolt káros hatás behatás valamely különös jogviszonynál fogva igazolva van. A fellebbezési bíróság tehát helyesen alkalmazta a vétlen kártételre vonatkozó jogszabályt. = Ad I. : MTK. jav. 1737. §. — Ad II. : Hasonló a budapesti ítélőtábla P. IV. 2741/1934. számú felülvizsgálati döntése, amely szerint a telektulajdonos vétlensége esetén is felelős a ciszterna káva nélküli beépítéséből, annak lefelé kimélyülő alakja következtében előálló balesetért. 110. Külföldi hitelező külföldi pénzértékben meghatározott követelésének kielégítését belföldön — a mindenkor fennálló jogszabályok korlátain belül — csak a Magyar Nemzeti Bank által a kifizetés napján jegyzett hivatalos árfolyam alapján átszámított pengőértékben követelheti, hacsak a felek másként nem állapodtak meg. (Kúria 1934. febr. 9. P. V. 4530/1933. sz.) Indokok : Az alperes felperes irányában a kereseti követelésnek Budapesten valóságos «effektív» — angol font-értékben megfizetésére kötelezte magát. Megfelel tehát az anyagi jognak a fellebbezési bíróságnak az a rendelkezése, hogy az alperest a kereseti követelésnek való-