Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

92 Magánjogi Döntvénytár. alakult 1918-tól 1967. évi december hó 31-ig tartó bérleti időreés amely a bérlemény elvesztésével létezésének az alapját veszítené el. Ezért az alperes érdekében — figyelemmel a fellebbezési bíróság ítéletében (93. kiadm. 62/XVIII.) foglaltakra is — nem találja indokoltnak a kir. Kúria, hogy a felperesnek felmondási jogot engedjen. Viszont a méltányosság megkívánja azt is, hogy az alperes felmondási jogot kapjon, amennyiben a bérletet nem tartja fenntarthatónak a módosított feltételekkel. De viszont a méltányosságot sértené, ha az alperes több ízben is felmondhatna, mert ez a felperes nyugtalanítását tenné lehetővé és bizonytalan jogi helyzetet teremtene. Ezekre tekintettel a kir. Kúria a rendelkező rész értelmében az alperesnek egy ízben való felmondási jogot engedett. Minthogy a kir. Kúria az elállást nem mondotta ki és a szerződést nem szüntette meg, hanem csak módosította, tárgytalan az elállás megállapítása bármelyik fél javára és ellen. Ha az alperes a felmondás jogát választja, bíróilag megállapított jogot gyakorol. Ennek folytán ennek a gyakorlása sem alkalmas az ő kártérítő kötelezettségének megállapítására. A szerződésnek a felmondás következtében való esetleges megszűnése esetében a szerződés alapján előtérbe lépő megtérítési igények kívül esnek a jelen peres eljárás keretén. Ezeknek a jelen per keretében való tárgyalása és eldöntése tehát helyt nem foghat. = A döntés a gazdasági lehetetlenülés joggyakorlatában kialakult bírói szerződésmódosítás tágkörü alkalmazását mutatja. V. ö. a Mjogi Dtár XXVI. 129., Jogi Hírlap V. 1013., VII. 313., 485., valamint a fenti 7. és 8. számú eseteket. * 108. I. A nő a hozomány adására kötelezettel szemben oly jogosított, aki a hozomány ígéréséből eredő jogokat per útján is érvényesítheti. — II. A hozomány adási kötelezettségre, mint egyoldalúan vállalt tartozásra a gazdasági lehetetlenülés szabályai nem alkalmazhatók. (Kúria 1934. ápr. 5. P. III. 3177/1933. sz.) Indokok : A hozomány oly ingó vagy ingatlan vagyon, amelyet a nő, vagy helyette és nevében, vagy a nőre tekintettel bárki más a nőnek a házasság terheihez való hozzájárulása gyanánt a férjnek haszonélvezetül ad. A Polgári Jogi Határozatok Tárában 414. szám alatt közzétett határozat szerint a járadékhozomány a házastársak között lévő viszonylatban a visszatartottnak tekintendő hozományi tőke kamatával, vagyis a hozomány hasznával azonos megítélés alá esik.