Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 67 léha. —III. Különvagyon alatt azt a vagyonállagot kell tekinteni, amelyet vagyonaként a házasfél a házasságba bevitt, vagy amely a házastárs vagyonába a házassági együttélés alatt ingyenes, élők közötti vagy halálesetre szóló szerzéssel jutott. — IV. Különvagyon az is, ami a házastárs már megvolt külön vagyonából cserébe adás, értékének átváltoztatása folytán annak helyébe lép, annak elvonásáért, megsemmisítéséért megtérítésül adatik. — V. Az ekként meghatározott különvagyonból nem esik pótlás alá azonban az az érték, amit a különvagyon tulajdonosa a házassági együttélés alatt eltékozolt vagy amivel vagyonát a megjelölt idő alatt élők közötti ingyenes juttatásokkal vagy szándékosan apasztotta. — VI. A közszerző házastársakat a szerzett dolgokra nézve tulajdonjog illeti, amely már a szerzéskor létesül, de a házassági kötelék megszűntével válik érvényesíthetővé. — VII. Ebből következően a házassági kötelék megszűntével, a házassági életközösség megszakadásának időpontjára visszahatóan, a szerzett dolgokra nézve a házastársak között is a közös tulajdonra megállapított szabályok az irányadók. — VIJI. Mindaddig tehát, míg a közös tulajdoni viszony meg nem szűnt, a házastárs, a dolgot kezelő házastársától, a dolog jövedelmeire nézve számadást követelhet és a jövedelemnek a meg osztását kérheti. ^Kúria im febr_ 21 p m 2876/1933. sz.) = A döntés a Kúria közszerzeményi jogi gyakorlatának vezető elveit szinte kódexszerűen foglalja össze. — Ad I. : A szerzeményi közösség az életközösségnek tartós megszakadása esetén a különválással akkor is megszűnik, ha a házasságot nem bírói ítélet szünteti meg (PHT. 9., Mjogi Dtár V. 178., XIV. 33., Mtj. 141. §). — Ad II. : Lényegileg így : Mtj. 140. §. — Ad III—IV. : Lényegileg így : Mfj. 142. §. — Ad V. : Mtj. 143. §. A redintegráció kizárása megfelel az eddigi gyakorlatnak (1. pl. Mjogi Dtár IX. 67., XXVI. 59., 135.). — Ad VI. : A Kúria a közszerzeményt ismét dologi jogi intézménynek fogja fel. A gyakorlat változására nézve 1. a Mjogi Dtár XXIV. 160. alatti esetet és ennek jegyzetét, továbbá a Mjogi Dtár XXV. 13., 52., 74. és XXVI. 59. alattiakat. 84. Az oly magatartás, amely arra ad alapos gyanút, hogy a házasfél a hitvesi hűség ellen vét, a házastársi kötelességek megsértése. (Kúria 1934. febr. 1. P. III. 3363/1933. sz.) 5*