Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

46 Magánjogi Döntvénytár. érdekre tekintettel sem. Egyébként a felperes személyes előadásából megállapítható, hogy ő is használta a malmot a község világítására 1918 óta. így ez a használat, a malom szokásos használatának meg is felelt. A felperes követelhetné a szándékos, vagy gondatlan cselekmények folytán keletkezett kárai megtérítését, amennyiben ezek az igénybevétel keretén kívül esnek. Azonban a fellebbezési bíróság ilyenek felmerültét nem -találta bizonyítottnak. 54. Az a körülmény, hogy a vonat a megengedettnél jelentékenyen nagyobb sebességgel halad, kizárja a sérült önhibáját, ha a nagyobb menetsebesség a baleset bekövetkeztére az adott körülmények között kihatással lehetett. (Kúria 1933. jan. 18. P. VII. 3620/1931. sz.) Indokok : Alperes felülvizsgálati kérelmében egyedül azt panaszolja, hogy téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint az ő (az alperes) kártérítési kötelezettségét, a felperes férjének a baleset bekövetkezése körüli feltűnő' vigyázatlanságának megállapítása ellenére is megállapította azon az alapon, hogy a bekövetkezett balesetnél olyan körülmények játszottak közre, amelynek fennforgása kizárja azt, hogy a baleset a sérültnek kizárólagos önhibájából következett volna be ; mert ezek a körülmények, felülvizsgálati vitatása szerint, még ha fennforogtak is, a bekövetkezett balesettel okozati összefüggésben nem állottak. A fellebbezési bíróság ilyen körülményekként a következő három körülményt vette ténybeli al&,pul ítéleti döntésénél: elsősorban is azt, hogy az illető alperesi vonatvezető a baleset színhelyét képező útkeresztezésnél a forgalmi utasításban megengedettnél jóval nagyobb sebességgel vezette a vonatot a baleset megtörténte idején ; továbbá, hogy ez az útátjáró a baleset alkalmával gödrös volt és végül, hogy a vágány mentén levő korlát a baleset idején szabályellenesen tilos területbe volt beépítve, és megállapította, hogy mindezek a körülmények közreműködhettek és közre is működtek a baleset előidézésében. Még abban az esetben is, ha a kir. Kúria ezt a két utóbbi körülményt (útátjáró gödrös volta és a korlát szabályellenes beépítése) arra való tekintettel, hogy az ítéleti tényállás nincs szabatosan felderítve abban a tekintetben, hogy az útátjáró azon a részen volt-e gödrös, amelynek karbantartási kötelezettsége, alperesnek meg nem cáfolt előadása szerint őt terhelte, és hogy a korlátnak akkori elhelyezése a műszaki felülvizsgálat alkal-