Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

14 Magánjogi Döntvénytár. A víz a kannákból elcsöpögött s a lecsöpögött víz az ezen anapon uralkodó nagy hidegben megfagyott, úgy, hogy a lépcső legalsó fokán tenyérnyi kiterjedésű jég képzó'dött. Az esti órákban félhat óra tájban a lépcsőn lehaladó felperes a jég miatt csúszóssá vált lépcsőn megcsúszott, elesett és a karját törte. Ezután a klinikára menő felperes szólott a gázgyári munkásoknak, hogy a lépcsőnek behintése végett szóljanak a házmesternek, amit ezek meg is tettek. Az alperes házmestere ezután a lépcsőt tényleg behintette. A tényállásnak ezekből az adataiból következik, hogy az alperes tudta, hogy a gázóra megjavítása céljából melegvízre van szükség, s hogy azt a gázgyár emberei a lakásából viszik le az udvarra. Erről a dolog természete szerint tudnia kellett a házmesternek is. Köztapasztalati tény, hogy a kannákban lépcsőkön levitt víz a kevésbbé óvatos levitel alkalmával könnyen kiloccsan akkor is, ha a kannák nincsenek is tele. Ez amint a tényállásból következik, megtörtént a most elbírált esetben is. Köztudomású az is, hogy az olyan nagy hidegben mint, amilyen a javítás idejében uralkodott s amit az alperes maga is 16—20 fokosnak mond, a kiloccsant víz a lépcsőházban is megfagyhat s a lépcsőn jégkérget alkothat. Mindezekről a köztudomású dolgokról természetszerűen az alperesnek és a házmesternek is tudnia kellett és mert a jégnek a lépcsőn való képződése a lépcsőn való járást veszélyessé teszi és így alkalmas arra, hogy a bérlőket a bérlemény használatában gátolja, gondoskodniok kellett volna arról, hogy ha a gázgyár munkásai kiloccsantják a vizet, a lépcsőn ne képződhessék jégréteg. Az ismertetett jogszabályból kifolyóan az alperesnek erről minden figyelmeztetés nélkül kellett volna gondoskodni, mert kötelességében áll s erre a házmestert is figyelmeztetnie kellett volna s annak a bizonyítása, hogy kötelességének eleget tett, neki áll az érdekében. Az alperes azonban erre nézve tényállítást se tett, sőt ellenkezőleg a tényállás szerint a felperes volt az, aki az őt ért baleset után üzentetett a felperes házmesterének, hogy a lépcsőt behintse. Ezekből folyik, hogy a kötelességének megszegésével vétkes gondatlansággal járt el a felperes akkor, amidőn minden intézkedést elmulasztott abban az irányban, hogy a lépcsőnek csúszóssá váltát meggátolja és a tényállásból az is folyik, hogy az alperesnek, aki nem számíthatott arra, hogy a zárt lépcsőházban a lépcső a víznek reáfagyása következtében síkos lesz, a lépcsőn való elesése és karjának eltörése között okozati összefüggés van és így azt a tényt, hogy a felperest testi épségében