Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

X XIV Tartalommutató. alapul. — II. Nem alkalmazható azonban ez az általános szabály akkor, ha az öröklés megnyíltától, illetve az ajándékozástól addig az időpontig, amikor a kötelesrészt ki kell adni, a kötelesrész kiszabásának alapjául szolgáló vagyontárgyak értéke az általános gazdasági válság miatt aránytalanul nagy mértékben csökken, mert ebben az esetben az öröklés megnyíltakor, illetve az ajándékozáskor volt érték alapján megállapított kötelesrészt is az alapul szolgáló vagyon értékcsökkenésének méltányos figyelembe vételével megfelelően csökkenteni kell (P. I. 5757/1930.) 17 34. I. A lakáshasználatot a kötelesrész kiszámításánál nem lehet az átruházott ingatlan ellenértékének tekinteni. — II. Annak, hogy az átruházott vagyont lakásszolgalmi jog terheli, csak az a következménye, hogy a szolgalmi jog megszűnése előtt a kötelesrészre jogosult kötelesrészének a kiadását a megajándékozottól nem követelheti, de nem lehet a lakásszolgalmat az ingatlan forgalmi értékét csökkentő tényezőként figyelembe venni. (P. I. 5990/1930.) . . 33 36. Az a szabály, hogy a kötelesrész az ajándékozáskori, illetőleg az örökhagyó halálakori értékek alapján számítandó, csak a rendes gazdasági viszonyok között alkalmazható. Ha azonban az ajándékozástól, illetve az örökhagyó halálától a kötelesrész kiadásának időpontjáig az alapul szolgáló vagyontárgyak értéke az általános gazdasági válság miatt aránytalanul nagy mértékben csökken, akkor az említett értékek alapján megállapított kötelesrészt is az alapul szolgáló vagyon értékcsökkenésének méltányos figyelembevételével megfelelően csökkenteni kell (P. I. 5748/1930.) 34 37. Ajándékozás esetében ugyan a kötelesrész alapjául az átruházott ingatlanok ajándékozáskori értékét kell számításba venni, — tekintettel azonban arra, hogy az ajándékozás 1921. évben történt, mely időre, a folytonos értékhullámzás — és a nagy bizonytalanság folytán — az ingatlanok valóságos forgalmi értékét utólag megnyugvással nem lehet megállapítani, — ennélfogva helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az átruházáskori érték meghatározásánál a mostani értékből indult ki (P. I. 3521/1930.) .... 35 71. I. A szülők elhagyását és az azokhoz vissza nem térést a H. R. I. rész 52. címében meghatározott kitagadási okok közé sorozni nem lehet. — II. A teljes részegség a kitagadási ok beszámítását kizárja. — III. Nem lehet kitagadási ok a végrendelet utáni magatartás (P. I. 3995/1931.) 67 76. I. Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosult részére kötelesrészét meghaladó örökséget rendelt valamely korlátozással, a kötelesrészre jogosult követelheti, hogy a kötelesrészének megfelelő örökségi jutaléka minden korlátozástól mentesen azonnal adassék ki, a korlátozás pedig csak a kötelesrészt meghaladó jutalékra tartassák fenn, ha csak az örökhagyó akként nem intézkedett, hogy a jogosult a neki szánt részesítést csak úgy kapja meg egészben, ha a korlátozást a kötelesrész tekintetében is elfogadja. — II. Ha a szülő élők közti ügylettel vagyonát más javára rendelt haszonélvezettel terhelten ruházza át a leszármazójára s utóbbi azt elfogadja, akkor a leszármazó nem sérelmezheti kötelesrészének haszonélvezettel történt megterhelését (P. I. 4218/1930.) .... 71